Sophie: howto-text-hu-2006-5mdv2010.0 noarch

howto-text-hu-2006-5mdv2010.0.noarch.rpm

CD-írás HOGYAN
Winfried Trümper <winni@xpilot.org>
v2.8.8, 1999. szeptember 19.

Ez a dokumentum a Linux alatti CD-írásról szól.
______________________________________________________________________

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés
1.1 Copyright, licenc és a felhasználás feltételei
1.2 Kapcsolatba lépés a szerzõvel
1.3 Magyar fordítás
1.4 Ajánlott irodalom
1.5 Terminológia ... lézereket maximumra ... tûz!
1.6 Támogatott CD-írók
1.7 Támogatott sajátosságok
1.8 Levelezõlisták

2. A Linux rendszer beállítása CD-íráshoz
2.1 A Linux kernel beállítása
2.1.1 Különleges beállítások a kernel 2.2.9-es verziójáig
2.1.2 Különleges beállítások a kernel 2.2.10-es és újabb verzióihoz
2.1.3 Különleges beállítások a 2.0.x sorozatú kernelekhez
2.2 A hardver és az eszközfájlok
2.2.1 IDE/ATAPI CD-írók
2.2.2 SCSI CD-írók
2.2.2.1 Általános SCSI eszközök
2.2.3 Párhuzamos portos CD-írók
2.3 CD-égetéshez való felhasználói programok
2.3.1 Parancssori alkalmazások
2.3.2 Grafikus felhasználói felületek (választható)

3. CD-égetés
3.1 CD-ROM készítés (csak adat)
3.1.1 A leendõ CD-ROM image-ének elkészítése
3.1.2 A CD image tesztelése
3.1.3 A CD image CD-re írása
3.2 Audio CD írása
3.2.1 DAO
3.3 Vegyes módú CD-ROM-ok

4. Kedves Winfried,...
4.1 Milyen érzékeny az égetési folyamat?
4.2 A fájlok töredezettsége rossz hatással van-e az átviteli sebességre?
4.3 Lehet-e a CD image-et UMSDOS fájlrendszeren tárolni?
4.4 Nem lehet-e valahogy megkerülni az ISO-9660 korlátait?
4.5 Hogy olvassunk le sávokat az audio CD-rõl?
4.6 Hogyan kell megszondázni a SCSI eszközöket rendszerindítás után?
4.7 Lehetséges-e egy az egyben lemásolni egy adat CD-t?
4.8 Tudja-e olvasni a Linux a Joliet CD-ROM-ot?
4.9 Hogyan olvashatok CD-ROM-okat a CD-íróval?
4.10 Hogy rakhatok még több adatot a CD-R lemezre?
4.11 Hogyan készíthetek bootolható CD-ROM-ot?
4.12 Hogyan tehetnénk valahogy írhatóvá a CD-ROM-okat?
4.13 Lehetséges-e egyszerre több írót használni?
4.14 Melyik a legjobb alapanyag?
4.15 Mi a helyzet a Solaris, *BSD, AIX, HP-UX, stb. operációs rendszerekkel?
4.16 Hol kell tárolni a helyi beállításokat?
4.17 Hogyan olvasható ki a CD-info?
4.18 Mi a helyzet az újraírással?
4.19 Hogyan készíthetek multi-session CD-t?

5. Hibaelhárítás
5.1 Nem mûködik Linux alatt
5.2 Hibaüzenet: No read access for 'dev=0,6,0'.
5.3 Nem mûködik a DOS és társai alatt
5.4 SCSI hibák égetés közben

6. Akik hozzájárultak...

______________________________________________________________________

1. Bevezetés

Sok ember használ Linuxot CD-írásra, mert megbízható és könnyû.
Nincsenek ``kék képernyõk'' írás közben, és nem okoz fejfájást a
hardver és a szoftver helyes kombinációjának kiválasztása. Egyszerûen
csak mûködik, miután egyszer megfelelõen telepítették. A CD-írás
HOGYAN elmagyarázza a telepítést, az égetés folyamatát és néhány
érdekes alkalmazást, amelyekre az olvasók hívták fel a figyelmet.

1.1. Copyright, licenc és a felhasználás feltételei

A terjesztés és felhasználás engedélyezett akár eredeti, akár
módosított formában, csak a szerzõ nevét nem szabad felhasználni az
ebbõl származó termék reklámozására a szerzõ írásos engedélye nélkül.
Ebben az értelemben a dokumentumot szabad lefordítani, és ehhez nem
kell a szerzõ engedélye.

A szerzõ semmilyen felelõsséget nem vállal a dokumentum tartalmáért,
semmilyen esetben nem lehet felelõsségre vonni bármilyen különleges,
indirekt vagy direkt kárért, vagy bármiért, ami a használhatóság,
profit vagy adat elvesztésével jár, akár törvényes, gondatlan vagy
törvénytelen cselekedet során követték el, és kapcsolatba hozható
ezzel a dokumentummal.

Röviden: saját felelõsségedre olvasd és használd. Nincs
pénzvisszatérítési garancia.

1.2. Kapcsolatba lépés a szerzõvel

Évente több száz levelet kapok a CD-írás HOGYAN-nal kapcsolatban.
Kérlek, légy türelmes, nem tudok pár órán belül válaszolni. Ennek
ellenére mindent azonnal elolvasok, és berakom a várakozási sorba.
Mielõtt egy kérdést teszel fel, gyõzõdj meg arról, hogy a dokumentum
legfrissebb verzióját használod. Ez mindig megtalálható a
<http://www.guug.de/~winni/linux/> címen.

1.3. Magyar fordítás

A magyar fordítást Tímár András (atimar@itp.hu) készítette.

1.4. Ajánlott irodalom

A CD-R FAQ <http://www.fadden.com/cdrfaq/> egy általános FAQ az írható
CD-krõl, a CD-írókról és a szükséges szoftverekrõl. Mivel a legtöbb
CD-író képes a CD-ROM olvasására is, esetleg érdemes elolvasni a Linux
CD-ROM HOWTO-t, a Linux SCSI HOWTO-t és a Linux Kernel HOGYAN-t.

1.5. Terminológia ... lézereket maximumra ... tûz!

A CD-ROM a Compact Disc Read Only Memory rövidítése. Ez egy olyan
tárolóeszköz, amely egy optikai lézert használ egy ezüstösen fényes
lemez felületén elhelyezkedõ mikroszkópikus lyukak érzékelésére. Az
ezüstös csillogást az alumínium hordozóréteg adja. A lyukak
reprezentálják az információ bitjeit, és olyan kicsinyek, hogy több
milliárd ráfér egy lemezre belõlük.

A CD-R kifejezés az írható CD-ROM rövid formája, és egy olyan CD-t
értünk alatta, amelyen nincsenek meg azok a bizonyos mikroszkópikus
lyukak, ezért üres. Az alumíniumréteg helyett A CD-R lemezen egy
speciális (színezett) film van, amelybe bele lehet égetni a lyukakat.
Ezt úgy érik el, hogy a lézert, amely alapesetben csak érzékelni képes
a lyukakat, nagyobb teljesítménnyel mûködtetik, így az képes lyukakat
égetni. Ezt az égetést csak egyszer lehet megcsinálni a CD-R lemezen.
Bár lehet helyet hagyni a késõbbi égetésekhez az úgynevezett multi-
session CD létrehozásával.

Az újraírható CD-ROM-ot (röviden: CD-RW) azért fejlesztették ki, hogy
kiküszöböljék a CD-R média korlátait. Egy CD-RW égetõben a lézer nem
csak lyukakat tud égetni a felületre, hanem vissza is tudja alakítani
a médiát az eredeti állapotára. Ez azért lehetséges, mert a lézer nem
igazi lyukakat éget a felületre. Egy jó analógia a technikára a
jéghoki. Játék közben a játékosok (lézer) összekarcolják a jeget. A
kialakult mintázat (média) információt hordoz a játékrész menetérõl.
A játék szünetében egy Zamboni tisztítókocsi hajt a pályára, és
kijavítja a karcolásokat a jég legfelsõ rétegének megolvasztásával. (A
Zamboni a márka a jéghokipálya-tisztító jármûvek között.) Ezáltal a
mintázat a jégrõl eltûnik, és egy új játékrész következhet. A
tudományos elnevezés a párolgásra, lecsapódásra, olvadásra és fagyásra
a ``fázisátalakulás'', ezért a CD-RW írókat ``fázisátalakító
eszközöknek'' is nevezik.

Ez a HOGYAN a CD-R és CD-RW lemezek írásával foglalkozik. Üdvözlöm a
fedélzeten, kapitány!

1.6. Támogatott CD-írók

Nyugodtan felteheted, hogy a legújabb IDE/ATAPI és SCSI írók mûködnek
Linux alatt. Az újabb meghajtók többnyire megfelelnek az MMC
elõírásainak, és ezért támogatottak. Ha egy adott író SCSI változata
mûködik, akkor nagyon valószínû, hogy az IDE változata is mûködni fog,
és fordítva. Ennek ellenére sok embert meleg és jólesõ érzés tölt el,
ha olvashatja meghajtója nevét és típusát egy kompatibilitási listán.
Ezért nem dobtam ki ezt a listát a HOGYAN-ból.

Az alábbiakban egy részletes lista található azokról a meghajtókról,
amelyek valahol valakinek mûködtek a cdrecord programmal:

Acer: CDRW 6206A
BTC: BCE 621E (IDE)
Compro: CW-7502, CW-7502B
Creative: RW 4224E, MK 4211
Dysan: CRW-1622
Elite: Elite b444.41
Grundig: CDR 100 IPW
Guillemot: Maxi CD-R 4X/8X
HP: SureStore 4020i, SureStore 6020i,
C4324, C4325
CD-writer+ 7100, CD-writer+ 7200i, CD-writer+ 7500e,
CD-writer+ 8100i, CD-writer+ 8110i,
Hi-Val: CDD 2242, CDD-3610,
JVC: XR-W2001, XR-W2010, XR-W2042, R-2626
Kodak: PCD 200, PCD 225, PCD 260, PCD 600
Matsushita: CW-7502
Memorex: CRW-620, CRW-1622, CRW-2224
Microboards: PlayWrite 2000, PlayWrite 4000RW, PlayWrite 4001RW
MicroNet: MasterCD Plus 4x4, MasterCD Plus 4x6
Mitsubishi: CDRW-226
Mitsumi: CR-2401-TS, CR-2600 TE, CR-2801 TE,
CR-4801 TE, CR-4802 TE
Nomai: 680.RW
Olympus: CDS 615E, CDS 620E
Optima: DisKovery 650 CD-R
OTI: CDRW 965, CDRW 975 (Socrates 1.0)
Panasonic: CW-7502, CW-7582
Philips: CDD-521/10, CDD-522
CDD-2000, CDD-2600, CDD-3600, CDD-3610
Omniwriter 26, Omniwriter 26A
Plasmon: CDR 480, CDR 4220, RF-4100, RF-4102, CDR 4400
Plextor: CDR PX-24 CS, PX-412 C, PX-R412 C
PX-R810Ti, PleXwriter 412C
Procom: PCDR 4
Ricoh: RO-1420C+, MP 1420C, MP 6200S, MP 6201S, MP 7040A
Samsung: SW-204
Sanyo: CRD-R24S
Smart and
Friendly: CD-RW226, CD-R1002, CD-R1002/PRO, CD-R1004,
CD-R2004, CD-R2006 PLUS, CD-R2006 PRO,
CD-R4000, CD-R4006, CD-R4012
Sony: CDU 920S, CDU 924, CDU 926S, CDU-928E,
CDU 948S, CDRX 100E, CDRX 120E
Taiyo Yuden: EW-50
TEAC: CD-R50S, CD-R55S, CDR-55S, CDR-56S-400
Traxdata: CRW 2260, CDR 4120, CDR 4120 Pro, CDRW 4260,
Turtle Beach: 2040R
WPI (Wearnes): CDRW-622, CDR-632P
YAMAHA: CDR-100, CDR 102, CDR-200, CDR-200t, CDR-200tx
CDR-400, CDR-400c, CDR-400t, CDR-400tx, CDR-400Atx
CRW-2260, CRW-2260t,
CRW-4250tx, CRW-4260 t, CRW-4260 tx, CRW-4261,
CRW-4416 S

A <http://www.guug.de:8080/cgi-bin/winni/lsc.pl> URL-en található egy
részletes lista a Unix-szerû operációs rendszerek alatt mûködõ és nem
mûködõ modellekrõl.

Ha a hardvered nem támogatott, még mindig használhatod a Linuxot a CD
image elkészítésére. Ezt valószínûleg így akarod majd csinálni, mert a
DOS alatti égetõprogramok nem foglalkoznak a RockRidge
kiterjesztéssel. A következõ lépésben egy DOS-os vagy Macintosh-os
szoftverrel felírhatod az image fájlt a CD-re.

1.7. Támogatott sajátosságok

Az CD-R író proramok két csoportba oszhatók: hardvermeghajtók és
adatformázók. A hardvermeghajtók a következõ tulajdonságokkal
rendelkeznek:

Támogatott sajátosság cdwrite-2.1 cdrecord-1.6 cdrdao
--------------------------------------------------------------
IDE/ATAPI nem igen igen
Párhuzamos Port nem igen igen
CD-RW nem igen igen
Audio CD igen igen igen
Data CD-ROM igen igen részben
Multisession részben igen nem
TAO (Track at once) igen igen igen
DAO (Disk at once) nem nem igen

A cdwrite fejlesztése abbamaradt, csak a teljesség kedvéért került
említésre. Használd inkább a cdrecord programot, mert több hardvert és
sajátosságot támogat. A cdrdao fõ elõnye, hogy képes audio CD-k
írására anélkül, hogy a számok között egy kb. 2 másodperces szünet
lenne (disk-at-once módban írja a lemezt).

Az ``adatformázó'' csoportba tartozó segédprogramok a lemezre írandó
adatok elrendezésében segítenek, egy fájlrendszert hoznak létre a
lemezen.

Sajátosság mkisofs mkhybrid
----------------------------------------
ISO-9660 igen igen
RockRidge igen igen
El Torito igen igen
HFS nem igen
Joliet igen igen
Multisession igen igen

A legszembetûnõbb különbség az ISO-9660 és az Extended-2
fájlrendszerek között az, hogy az ISO-9660 fájlrendszerre felírt
fájlokat többé nem lehet módosítani. Az ISO-9660 fájlrendszer további
korlátai többek között:

· csak 8 szint mély könyvtárstruktúra engedélyezett (a CD
gyökérkönyvtárától számítva)

· a fájlok nevének maximális hossza 32 karakter

· 650 MB kapacitás

A RockRidge egy kiterjesztése az eredeti ISO-9660 fájlrendszernek, ami
lehetõvé teszi a hosszabb fájlnevek és a mélyebb könyvtárstruktúrák
használatát. Ha egy RockRidge kiterjesztéssel készített CD-ROM-ot
olvasunk Linux alatt, akkor a fájl összes ismert tulajdonságai
megjelennek, mint például tulajdonos, csoport, engedélyek és
szimbolikus linkek. Teljesen olyan, mint egy unixos fájlrendszer.
Ezek a kiterjesztések nem érhetõek el ha DOS vagy Windows alatt
olvassuk a CD-ROM-ot.

Az El Torito bootolható CD-ROM elõállítására használható. A
használatához az is szükséges, hogy a PC BIOS-a támogassa a CD-rõl
történõ rendszerindítást. Nagy vonalakban arról van szó, hogy a CD-ROM
elsõ 1,44 vagy 2,88 megabájtja egy hajlékony lemez képét tartalmazza,
amelyet nekünk kell megadni. Ezt a területet úgy kezeli a BIOS, mint
egy valódi hajlékony lemezt, és elindítja a rendszert róla. Ennek
következménye, hogy amíg errõl a virtuális lemezrõl bootolnuk, addig
nem érhetõ el az eredeti A: drive (/dev/fd0).

A HFS lehetõvé teszi, hogy egy Macintosh gépen úgy olvassuk a CD-ROM-
ot, mintha az egy HFS kötet lenne. (A HFS a Macintosh natív
fájlrendszere.)

A Joliet (sok más mellett) lehetõvé teszi a hosszú fájlnevek
használatát a Windowsok újabb változatai (95, 98, NT) számára. A
szerzõ nem ismer olyan segédprogramot, amivel hosszú fájlneveket
kezelhetnénk DOS vagy Windows 3.11 alatt.

A 2.3. fejezet felsorolja az itt említett szoftverek elérhetõségét.

1.8. Levelezõlisták

Ha szeretnél csatlakozni a fejlesztõ csapathoz (azzal a szándékkal,
hogy aktívan segítsd õket), akkor küldj egy levelet a cdwrite-
request@other.debian.org címre, és a levél törzsébe írd bele:
subscribe.

2. A Linux rendszer beállítása CD-íráshoz

Ez a fejezet a CD-írók minden fajtájára vonatkozik, tehát SCSI-ra,
IDE/ATAPI-ra és párhuzamos portra köthetõre egyaránt. Az utóbbi két
típus egy olyan speciális meghajtóprogramot (compatibility driver)
igényel, amely segítségével igazi SCSI eszköznek látszik. Egyfelõl
hasznos ez az egységesítési stratégia (``minden SCSI''), mert az
alkalmazások szintjén megoszthatod a tudásod a többi felhasználóval,
függetlenül attól, hogy nekik milyen CD-írójuk van. Másfelõl viszont
újra kell konfigurálnod például az audio CD-lejátszót vagy a mount
segédprogramot, hiszen a meghajtók neve megváltozik. Például ha eddig
/dev/hdc néven érted el az ATAPI CD-íródat, akkor a SCSI compatibility
driver telepítése után /dev/scd0 néven kell rá hivatkoznod.

Miután sikeresen telepítetted a hardvert és a Linux rendszer többi
részét, a `cdrecord -scanbus' parancs megmutatja a SCSI buszra
csatlakozó eszközöket. A fejezet célja, hogy segítsen úgy beállítani
a Linuxot, hogy a végén valami ilyesmit kapj:

shell> cdrecord -scanbus
Cdrecord release 1.7a1 Copyright (C) 1995-1998 Jörg Schilling
scsibus0:
0) 'Quantum ' 'XP34300 ' 'F76D' Disk
1) 'SEAGATE ' 'ST11200N ' '8334' Disk
2) *
3) 'TOSHIBA ' 'MK537FB/ ' '6258' Disk
4) 'WANGTEK ' '5150ES SCSI 36 ' 'ESB6' Removable Tape
5) 'EXABYTE ' 'EXB-8500-85QUE ' '0428' Removable Tape
6) 'TOSHIBA ' 'XM-3401TASUNSLCD' '3593' Removable CD-ROM
7) *
scsibus1:
100) 'Quantum ' 'XP31070W ' 'L912' Disk
101) *
102) *
103) 'TEAC ' 'CD-R55S ' '1.0H' Removable CD-ROM
104) 'MATSHITA' 'CD-R CW-7502 ' '4.02' Removable CD-ROM
105) *
106) 'YAMAHA ' 'CDR400t ' '1.0d' Removable CD-ROM
107) *

A példa Jörg Schillingtõl származik, és összesen négy CD-írót mutat.
Megjegyzendõ, hogy a -scanbus a többi eszközt is megjeleníti, pl.
közönséges CD-ROM-okat vagy merevlemezeket. Az utolsó oszlop megadja
az eszköz SCSI leírását, amibõl nem lehet egyértelmûen eldönteni, hogy
CD-íróról, vagy közönséges CD-ROM-ról van-e szó. Szerencsére a középsõ
oszlopbeli termékazonosító sokszor segít; CD-íróra utal az `R', a `-R'
és a `-RW'.

2.1. A Linux kernel beállítása

A Linux kernel sokféle meghajtóprogrammal felszerelhetõ. A
meghajtóprogramokat belefordíthatjuk a kernelbe statikusan, vagy
lefordíthatjuk õket modulként is. A modulokat csak akkor kell
betölteni, ha szükség van rájuk. Ez az utóbbi módszer ajánlható
akkor, ha olyan meghajtóprogramokról van szó, amelyek nem
létfontosságúak a rendszer talpraállásához, ugyanis így kisebb és
gyorsabb kernelt kapunk. Vigyázat, néhány meghajtóprogram
létfontosságú a rendszer számára az induláskor, ezeket nem szabad
modulba fordítani. Például tegyük fel, hogy a rendszer egy IDE
merevlemezen foglal helyet. Ekkor az IDE meghajtóprogramnak a
kernelben kell lenni, nem modulban.

Három fajtája van a CD-íróknak: SCSI, IDE/ATAPI és külsõ egységek,
amelyek a párhuzamos porton keresztül mûködnek. Az alábbi táblázat
bemutatja, hogy kell konfigurálni a Linux kernelt ezekhez a
hardverekhez. A táblázat elsõ oszlopa a kernel konfigurációs menüjének
azt pontját jelöli, ahol a beállítás elvégezhetõ. A második oszlop a
kernel konfigurációs menüjébõl vett leírása az adott beállításnak. A
harmadik oszlopban szerepel a kapott modul neve. A SCSI, IDE és PP
oszlopok tartalmazzák a szükséges beállításokat az adott hardverhez
(PP = párhuzamos port).

Menü Leírás Modul SCSI IDE PP
------------------------------------------------------------
BLOCK Enhanced IDE/MFM/RLL... Y
BLOCK IDE/ATAPI CDROM ide-cd M
BLOCK SCSI hostadaptor emulation ide-scsi M
BLOCK Loopback device loop M M M

PARIDE Parallel port IDE device paride Y/M
PARIDE Parallel port ATAPI CD-ROMs M
PARIDE Parallel port generic ATAPI M
PARIDE (select a low-level driver) Y

SCSI SCSI support scsi_mod Y/M Y/M
SCSI SCSI CD-ROM support sr_mod Y/M Y/M
SCSI Enable vendor-specific Y Y
SCSI SCSI generic support sg Y/M Y/M
SCSI (select a low-level driver) Y

FS ISO-9660 CDROM filesystem iso9660 Y Y Y
FS Microsoft Joliet cdrom... joliet M/Y M/Y M/Y

Az Y azt jelenti, hogy igen, és hogy ezt be kell rakni a kernelbe. Az
M jelentése modul, azaz ezt modulba kell fordítani. Az Y/M esetén
lehet választani a kettõ közül. (A sorrend jelzi, hogy melyikkel lehet
kevesebb probléma.) Ha valahova nincs semmi odaírva, akkor az azt
jelenti, hogy ott nem kell megváltoztatni a kernel beállítását. Ha nem
piszkálod ezeket az üresen hagyott a beállításokat, akkor jó esélyed
van arra, hogy a kernel továbbra is mûködni fog (amennyiben eddig
mûködött). Különösen olyan környezetben van értelme minél több dolgot
modulba fordítani, ahol IDE és SCSI eszközök vegyesen vannak.

A loopback eszköz lefordítása nem kötelezõ. Ennek segítségével
tesztelheted az image fájlt felírás elõtt. Ha szeretnéd a CD-ROM-okat
elolvasni, akkor szükség van az ISO-9660 fájlrendszer támogatására. Ez
a meghajtóprogram magában foglalja a RockRidge kiterjesztés
támogatását is. A Microsoft Joliet kiterjesztést explicite hozzá kell
adni az ISO-9660 fájlrendszerhez. Minden esetben szükség lesz
alacsonyszintû hardvermeghajtókra. Az alacsonyszintû azt jelenti, hogy
ezek a meghajtóprogramok közvetlenül a hardverrel lépnek kapcsolatba.
Rengeteg alacsonyszintû meghajtóprogram van a SCSI-hoz és a párhuzamos
porthoz.

Ha szeretnéd a modulokat betölteni, akkor sorold fel õket az
/etc/modules konfigurációs fájlban, vagy futtasd a kerneld vagy a kmod
démonokat, amelyek automatikusan betöltik a modulokat, ha a kernelnek
szüksége van rájuk. A modulokkal kapcsolatos dolgok megkönnyítésére
hozzáadhatod a következõ sorokat az /etc/conf.modules fájlhoz:

alias scd0 sr_mod # betölti az sr_mod modult ha az scd0 eszközhöz kell fordulni
alias scsi_hostadaptor ide-scsi # SCSI kártya emuláció
options ide-cd ignore=hdb # ha a /dev/hdb a CD-író

Az alias-ok ugyanarra a modulra más nevet vezetnek be, nem
létszükséglet használni õket. Az options segítségével állíthatod be,
hogy a modul betöltése mindig ugyanúgy történjen, például miután
sikeresen használtad az modprobe/insmod programokkal. Ha többet
szeretnél megtudni a különbözõ modulok különbözõ beállításairól, akkor
olvass tovább!

Leírás parancs
-------------------------------------------------------------
Megmutatja az aktív meghajtókat cat /proc/devices
Kilistázza az aktív modulokat cat /proc/modules
Kilistázza az elérhetõ modulokat modprobe -l
Eltávolít egy modult modprobe -r
Betölt egy modult manuálisan modprobe
Betölt egy modult rendszerindításkor echo "nézd meg az /etc/modules fájlt"
(olvasd el a disztribúciód dokumentációját)
Betölt egy modult, amikor szükséges echo "futtasd a kmod vagy a kerneld démont"

Ha egy olyan modulra van szükséged, amely nem található meg a
rendszeredben, akkor újra kell fordítanod, és újra kell telepítened a
kernelt. További információkért olvasd el a Kernel HOGYAN-t. A
kernelmodulokról szóló legfrissebb információk a Modules HOWTO-ban
olvashatóak. Ha sikeresen megtaláltad vagy lefordítottad a szükséges
modulokat, akkor vagy írd be a nevüket az /etc/modules fájlba, vagy
hagyd, hogy automatikusan betöltse õket egy megfelelõ program (kmod,
kerneld). Ha nem vagy biztos a dologban, olvasd el a disztribúciódhoz
adott dokumentációt.

Ha a magad ura vagy, akkor telepítsd a ``Linux Kernel source''
csomagot, amelyet a disztribúciódhoz adtak, és add ki a következõ
parancsokat:

cd /usr/src/linux
make menuconfig # kövesd a menüket és az utasításokat
make dep
make zImage # vagy "make bzImage"
# helyezz be egy lemezt a meghajtóba
dd if=arch/i386/boot/zImage of=/dev/fd0
make modules
make modules_install

A fenti parancsokkal egy rendszerindító hajlékony lemez készíthetõ.
Ha tényleg fogalmad sincs, hogy ez az egész mirõl szól, akkor jobban
teszed, ha elõbb elolvasod a Kernel HOGYAN-t vagy valami hasonló
írást, vagy segítséget kérsz egy barátodtól, mielõtt teljesen
tönkreteszed a rendszered. Ne feledd, a kernel a rendszer szíve.

2.1.1. Különleges beállítások a kernel 2.2.9-es verziójáig

ATAPI CD-író tulajdonosok figyelem: ha a kernel ATAPI eszközként
ismeri fel az írót a rendszerinduláskor, akkor nem lehet Linux alatt
CD-íróként használni. Ha egyszer az IDE/ATAPI meghajtóprogram elkapta
az eszközt, a SCSI meghajtóprogram (a SCSI-kártya emulációra ültetve)
már nem tudja ezt megtenni. Fordítsd újra a kernelt úgy, hogy a CD-
ROM-mal kapcsolatos dolgokat modulba rakod (lásd a fenti táblázat).

A 2.2 és e feletti kernelverzióknál beállíthatod az ide-cd
meghajtóprogram mohóságát az ``ignore='' paraméterrel. Ha ezt
beállítod, akkor a meghajtóprogram nem fogja megragadni a megadott
eszközt, úgyhogy az rendelkezésre fog állni, amikor a SCSI-kártya
emuláció elindul. Például használd a `modprobe ide-cd ignore=hdb'
parancsot, ha az ATAPI író a hdb, és azt szeretnéd, hogy az ide-scsi
meghajtóprogram SCSI eszközként kezelje a hdb-t (általában sr0 lesz).
Ezt nem lehet sehogy megadni a kernel parancssorában (mint a 2.0
sorozatnál).

A kernel 2.2.9-es verziójáig ne engedélyezd a CONFIG_SCSI_MULTI_LUN
(``probe for multiple luns'') opciót és az ide-scsi támogatást
egyszerre, mert egy hiba az ide-scsi meghajtóprogramban ezt nem teszi
lehetõvé.

Néhány felhasználó ütközéseket tapasztalt egyes elõre lefordított
binárisok és a 2.2 sorozat között. A problémát a Linux kernel okozza.
A lehetséges megoldások:

· A probléma megszûnhet, ha újrafordítod a cdrecord-ot, így az
alkalmazkodik a linux/include/scsi/sg.h-ban levõ értékekhez. Ezek
az értékek meg kell hogy egyezzenek az aktuálisan futó kernel
értékeivel, mivel az sg felhasználói felülete egyszerû.

· Esetleg okozhatja egy betölthetõ sg meghajtóprogram, amely nem tud
a DMA-hoz szükséges mennyiségû memóriát lefoglalni (2.2.5 és ez
alatti kernelverziók).

2.1.2. Különleges beállítások a kernel 2.2.10-es és újabb verzióihoz

Úgy hallottam, hogy a 2.2.10 és e feletti kernelekben használhatjuk a
2.0.x sorozatban megismert lehetõséget éppúgy, mint a korábbi 2.2.x
verziókban meglevõ lehetõséget. Én azt a stratégiát javaslom, hogy
mondd meg egyértelmûen a kernelnek, hogy melyik eszközhöz melyik
meghajtóprogram való, úgy ahogy a 2.0.37-es verziónál tehetnéd. A
következõ fejezet megvilágítja ezt a módszert.

2.1.3. Különleges beállítások a 2.0.x sorozatú kernelekhez

A 2.0.31 elõtti kernelekben számos hiba van, és nem tudják elolvasni a
CD-ROM-ról az utolsó fájlt. Frissíts 2.0.37-re vagy újabbra. Ebben a
verzióban az eddig ``SCSI emulation''-nak nevezett sajátosságot
átnevezték a precízebben megfogalmazott ``SCSI host adaptor
emulation''-ra.

A 2.0.37 és e feletti kernelverziókban kiválaszthatod, hogy melyik
meghajtóprogramot (IDE vagy SCSI) szeretnéd használni az adott ATAPI
eszközhöz. Pontosabban hozzáadhatod a ``SCSI host adaptor emulation''
sajátosságot a kernelhez, és az adott eszközhöz a kernel
parancssorában aktivizálhatod az emulációt rendszerindításkor.
Például ha a CD-író a /dev/hdb, akkor add hozzá hdb=ide-scsi
kifejezést a parancssorhoz. A következõ listákban olvasható, hogy
hogyan kell módosítani a LILO és a chos bootmanagerek konfigurációs
fájljait, hogy állandóvá tegyük ezeket a beállításokat.

image=/boot/zImage-2.0.37
label=Linux
read-only
append="hdb=ide-scsi"

linux "Linux 2.0.37" {
image=/boot/zImage-2.0.37
cmdline= root=/dev/hda5 readonly hdb=ide-scsi
}

2.2. A hardver és az eszközfájlok

Miután telepítetted az összes szükséges meghajtóprogramot, indítsd
újra a gépet az új kernellel. Ez minden olyan tulajdonsággal
rendelkezni fog, amire a következõ fejezetekben szükség lesz.

A devfs felhasználóinak nem kell törõdniük az eszközfájlok manuális
beállításával. Ha devfs-t használsz, minden meg fog jelenni
automatikusan a megfelelõ helyen.

Lépj be a /dev könyvtárba, és nézd meg, hogy megvannak-e a loopback
eszközök. Nem súlyos hiba, ha nincsenek ott, de hasznos lehet, ha ott
vannak (lásd 3.5. fejezet). Ha már ott vannak, akkor az ls parancs
megmutatja õket:

shell> cd /dev
shell> ls loop*
loop0 loop1 loop2 loop3 loop4 loop5 loop6 loop7

Ha nincsenek meg ezek az eszközfájlok, akkor hozd létre õket a
/dev/MAKEDEV script segítségével:

shell> cd /dev/
shell> modprobe loop # a "loop" nevû modul betöltése
shell> ./MAKEDEV loop

Az utolsó parancs csak akkor fog sikerülni, ha a loop modul a
kernelben van. Amit eddig a loop eszközök kezelésérõl olvastál, az a
többi eszközre is érvényes (sg*, pg*, hd*, ...), ezért ezeket nem
tárgyalom külön ebben a dokumentumban.

Ha a Linux diszribúciód nem tartalmazza a /dev/MAKEDEV scriptet, akkor
kézzel kell létrehozni az eszközfájlokat egy ilyen ciklussal:

for i in 0 1 2 3 4 5 6 7
do
mknod /dev/loop$i c 7 $i
done

2.2.1. IDE/ATAPI CD-írók

Az ATAPI az IDE eszközök számára készített kiterjesztés, amely minden
újabb IDE eszközben megvan. Ez a kiterjesztés lehetõvé teszi a SCSI
protokoll használatát az IDE buszon. Az ide-scsi modullal együtt,
amely az IDE-vezérlõt részben SCSI-vezérlõvé alakítja, úgy
használhatjuk az IDE/ATAPI eszközöket, mintha SCSI eszközök lennének.
Töltsd be ezt a modult és folytasd a munkát, mintha SCSI CD-íród
lenne.

2.2.2. SCSI CD-írók

Gyõzõdj meg róla, hogy az írót felismeri a számítógéped BIOS-a. Semmi
értelme továbblépni, ha a számítógép nem fogadja el a hardvert. (Az a
tény, hogy nem köpi ki, nem vehetõ elfogadásnak, a képernyõn egy
üzenetnek kell megjelennie.)

Ha a SCSI eszközt a párhuzamos porton keresztül szeretnéd a gépedhez
kötni (ne keverd össze a párhuzamos porton keresztül csatlakozó IDE
eszközökkel), akkor egy különleges kábelre és egy különleges kernel-
meghajtóprogramra van szükséged. Olvasd el a
<http://www.torque.net/parport/parscsi.html> weblapot, ha többet
szeretnél tudni errõl.

2.2.2.1. Általános SCSI eszközök

A /dev/sd* és a /dev/sr* eszközfájlok, amelyek a SCSI merevlemezeknek
és a SCSI CD-ROM meghajtóknak felelnek meg, csak blokkokban tudnak
adatokat küldeni és fogadni. Emiatt nagyon gyorsak, és nagyon
alkalmasak adattárolásra. A CD-író lézerének vezérlése bonyolultabb,
és nem elégséges a blokkos író/olvasó megközelítés. Mivel az sd* és
sr* eszközöket célszerû a tiszta és gyors állapotukban meghagyni, egy
új típusú SCSI eszköz került bevezetésre, az úgynevezett általános
SCSI eszköz. Bármit meg lehet csinálni a SCSI hardverrel az általános
eszközökön keresztül, nincsenek rögzítve egy bizonyos célra, ezért
hívják általánosnak õket.

Akárcsak a többi eszközt, ezt is a /dev könyvtárban kell keresni
(konvenció szerint):

shell> cd /dev
shell> ls sg*
sg0 sg1 sg2 sg3 sg4 sg5 sg6 sg7

Ha nincsenek meg ezek az eszközfájlok, akkor hozd létre õket a
/dev/MAKEDEV script segítségével:

shell> cd /dev/
shell> ./MAKEDEV sg

Ha a Linux diszribúciód nem tartalmazza a /dev/MAKEDEV scriptet, akkor
kézzel kell létrehozni az eszközfájlokat egy ilyen ciklussal:

for i in 0 1 2 3 4 5 6 7
do
mknod /dev/sg$i c 21 $i
done

2.2.3. Párhuzamos portos CD-írók

Fogalmam sincs, sajnálom. Olvasd el a
<http://www.torque.net/parport/paride.html> weblapot, vagy a
/usr/src/linux/Documentation/paride.txt fájlt.

2.3. CD-égetéshez való felhasználói programok

Egy részletesebb lista a CD-ROM készítéséhez használatos
segédprogramokról megtekinthetõ a
<http://www.fokus.gmd.de/research/cc/glone/employees/joerg.schilling/private/cdb.html>
weblapon.

2.3.1. Parancssori alkalmazások

A következõ csomagok egyike szükséges a CD-R lemezre felírandó image
fájl készítéséhez (csak adatokat tartalmazó CD-ROM-okhoz kell):

<ftp://tsx-11.mit.edu/pub/linux/packages/mkisofs/> (mkisofs)

<ftp://ftp.ge.ucl.ac.uk/pub/mkhfs> (mkhybrid)

Az image fájl CD-re írásához a következõ csomagok egyike kell:

<ftp://ftp.fokus.gmd.de/pub/unix/cdrecord/> (cdrecord)

<http://www.ping.de/sites/daneb/cdrdao.html> (cdrdao)

Ne higgy a (régi) mkisofs kézikönyvoldalának, amely azt állítja, hogy
az 1.5-ös verziójú cdwrite programra van szükséged. Nyugodtan használd
a cdrecord-ot. Jegyezd meg, hogy az újabb cdrecord verziók csomagjában
egy továbbfejlesztett mkisofs van, és még sok más eszköz a misc/
alkönyvtárban (readcd, isosize), amelyek másutt nem találhatóak meg.

2.3.2. Grafikus felhasználói felületek (választható)

A keretprogram tényleg csak egy keret a Linux alatt. Ez azt jelenti,
hogy külön kell telepíteni a parancssoros verziót is, de egy szebben
kinézõ módon férhetsz hozzá.

Az X-CD-Roast egy olyan programcsomag, amely céljául tûzte ki az
egyszerû CD-írást Linux alatt. Parancssoros programokat, mint a
cdrecord és az mkisofs, egyesít egy szép grafikus felhasználói felület
alatt.

<http://www.fh-muenchen.de/home/ze/rz/services/pro
jects/xcdroast/e_overview.html>

A BurnIT egy JAVA keretprogram a cdrecord, az mkisofs és a
cdda2wav-0.95 programokhoz, így egy teljes CD-író csomagot képez a
Unix platformon. Letölthetõ a

<http://sunsite.auc.dk/BurnIT/>

webhelyrõl.

Az XDaodio egy grafikus keretprogram a cdrdao-hoz. Fõ célja az audio
CD-k egy az egyben történõ lemásolása.

<http://www.lrz-muenchen.de/~MarkusTschan/>

3. CD-égetés

A CD-írás két lépésbõl áll Linux alatt:

· a felírni kívánt adatok (fájlok, hang vagy mindkettõ) becsomagolása
egy speciális formába

· az adatok felírása a CD-re a cdrecord segédprogram segítségével

Ez a fejezet részletesen tárgyalja az adat és audio CD készítésének
lépéseit.

3.1. CD-ROM készítés (csak adat)

Megjegyzendõ, hogy a felírandó adatok összegyûjtése általában több
idõt vesz igénybe, mint az ember gondolná. Ne feledd, a hiányzó
fájlokat nem lehet hozzáadni a CD-hez az írás és a lezárás után.

Szintén tartsd észben, hogy a CD-n bizonyos terület az ISO-9660
fájlrendszer információi számára használódik el, ez általában néhány
MB. 620 MB adat mindig elfér egy 650 MB-os CD-n.

3.1.1. A leendõ CD-ROM image-ének elkészítése

Használat elõtt bármilyen adattároló médiumot (pl. hajlékony lemez,
merevlemez, CD) fájlrendszerrel kell ellátni (DOS-osan fogalmazva:
formázni). A fájlrendszer felelõs az adathordozón elhelyezett fájlok
szervezéséért és tárolásáért.

A szokásos segédprogramok, amelyek merevlemezek partícióin hoznak
létre fájlrendszereket, úgy járnak el, hogy egy üres fájlrendszert
hoznak létre, amelyet csatolás után a felhasználó tölthet fel
fájlokkal, szükség szerint. Az írható CD csak egyszer írható, ezért ha
egy üres fájlrendszert hoznánk létre rajta, akkor ugyan meg lenne
formázva, de egyszer és mindenkorra üres maradna. Ez az újraírható
nyersanyagra is igaz, nem törölhesz tetszõleges szektorokat, mindig az
egész tartalmat le kell törölni.

Ezért szükség van egy olyan segédprogramra, amely a fájlrendszer
létrehozása közben másolja fel a fájlokat a CD-re. Ez a program az
mkisofs. Egy példán bemutatva a használatát:

mkisofs -r -o cd_image magangyujtemeny/
`---------' `--------------'
| |
a kimeneti fájl ezt a könyvtárat veszi forrásnak

A `-r' kapcsoló hatására az összes fájl mindenki számára olvashatóvá
válik a CD-n, valamint RockRidge kiterjesztéssel készül az image.
Valószínûleg mindig akarod ezt a kapcsolót, kivéve ha tényleg tudod,
hogy mit csinálsz. (Segítség: az `-r' kapcsoló nélkül a csatolási
pont a magangyujtemeny engedélyeivel fog rendelkezni!)

Az mkisofs megpróbálja az összes fájlnevet a DOS által használt 8.3
alakra leképezni, a lehetõ legnagyobb kompatibilitás érdekében.
Névütközés esetén (különbözõ fájloknak ugyanaz a 8.3 neve), számokat
használ a fájlnevekben, és a választott neveket kiírja a standard
hibakimenetre, ami általában a képernyõ. Ne aggódj, Linux alatt sosem
fogod látni ezeket a 8.3 fájlneveket, mert a Linux használja a
RockRidge kiterjesztést, amely tartalmazza az eredeti
fájlinformációkat (engedélyek, fájlnév, stb.).

Felvetõdhet a kérdés, hogy miért nem küldi az mkisofs közvetlenül az
íróra a kimenetet. Három oka van:

· Az mkisofs nem tud semmit a CD-írókról.

· Esetleg szeretnéd égetés elõtt tesztelni az image-et.

· Lassú gépeken nem lenne megbízható (lásd a 4. fejezetet).

Van egy módszer, amellyel egy menetben írhatunk CD-t, ez lejjebb kerül
kifejtésre.

Az ember gondolhatna arra is, hogy csinál egy extra partíciót, és oda
írja az image-et egy fájl helyett. Nem javaslom ezt a megoldást, mert
ha nem a megfelelõ partícióra írsz (egy elgépelés miatt), akkor az
egész Linux rendszered megsemmisülhet (értsd: az enyém egyszer
megsemmisült így...). Ráadásul ez helypazarlás is, mert a CD image
ideiglenes, le lehet törölni az égetés után. A nyers partíció
alkalmazásának egyetlen elõnye, hogy megtakarítod a 650 MB-os
ideiglenes fájl letörlésével járó idõt.

3.1.2. A CD image tesztelése

A Linux képes a fájlrendszeréhez úgy csatolni fájlokat, mintha azok
partíciók lennének a lemezen. Ez a sajátosság igen hasznos, mert
ellenõrizheted, hogy a CD image-en levõ fájlok könyvtárstruktúrája és
engedélyei megfelelnek-e az elképzeléseidnek. Bár a nyersanyag ma már
nagyon olcsó, az írás mûvelete még elég lassú. Egy gyors ellenõrzéssel
idõt spórolhatsz.

A cd_image fájl csatolása a /cdrom könyvtár alá a következõ paranccsal
történhet:

mount -t iso9660 -o ro,loop=/dev/loop0 cd_image /cdrom

Ezek után megvizsgálhatod a fájlokat a /cdrom alatt -- úgy fognak
megjelenni, ahogy az igazi CD-n. A CD image lecsatolásához add ki az
`umount /cdrom' parancsot. (Vigyázat: a 2.0.31 elõtti Linux
kernelekben van egy hiba, emiatt az utolsó fájl a /cdrom könyvtárban
nem lesz teljesen olvasható. Használj egy újabb kernelt, mondjuk a
2.0.36-ost. A cdrecord program -pad kapcsolója csak audio CD-kre
használható, és az mkisofs program -pad kapcsolója csak egy folt
alkalmazása után használható. A foltozás ugyanakkora munka, mint a
frissítés egy hibátlan kernelre.)

Megjegyzés:

A mount egyes õsi verziói nem képesek kezelni a loopback
eszközt. Ha te is ilyen régi mount-tal rendelkezel, akkor
frissítsd a Linuxodat. Sok ember javasolta már, hogy írjam
bele ebbe HOGYAN-ba a legújabb mount csomag fellelhetõségét.
Ezt mindig visszautasítom. Ha a Linux disztribúciód az õsi
mount programot használja, jelentsd hibaként. Ha a Linux
disztribúciódat nehéz frissíteni, jelentsd hibaként. Ha
minden olyan információt felsorolnék, ami ahhoz kell, hogy a
rosszul tervezett Linux disztribúciók hibáit ki lehessen
javítani, akkor ez HOGYAN sokkal nagyobb és nehezebben
olvasható lenne.

3.1.3. A CD image CD-re írása

Már nics hátra sok tennivaló. Ha még nem próbáltad, itt a remek
alkalom a

cdrecord -scanbus

parancs kiadására. Ebbõl megtudhatod, hogy melyik SCSI eszközre
csatlakozik a CD-író. Vannak más módszerek is, hogy megszerezd azt az
információt, amelyet a cdrecord ilyen szépen kiír, de ezeket kivettem
a HOGYAN-ból (különösen az általános SCSI eszközök veszélyes
elnevezési sémáját).

Mielõtt megmutatnám az utolsó parancsot, hadd figyelmeztesselek, hogy
a CD-írókat állandó adatfolyammal kell táplálni, mert kicsi az
adatbufferük. Tehát a CD image CD-re írását nem szabad megszakítani,
különben rossz lesz a CD. Nagyon könnyû megszakítani az adatfolyamot
egy nagy fájl letörlésével. Például, ha törölsz egy régi 650 MB-os
image fájlt, akkor a kernelnek 650.000 blokk információit kell
frissítenie (feltéve, hogy 1 kilobájtot foglal el egy blokk a
fájlrendszeren). Ez némi idõt vesz igénybe, nagyon valószínû, hogy
annyira lelassítja a lemezmûveleteket, hogy az adatfolyam megszakad
egy pár másodpercre. Ellenben a levelek olvasása, a web böngészése,
sõt még a kernelfordítás sem befolyásolja az írási folyamatot (a
modern gépeken).

Jegyezd meg, hogy egyetlen író sem képes a lézert arra a helyre
pozícionálni, ahol megszakadt az írás egy zavar miatt. Ezért bármilyen
erõs rázkódás vagy más mechanikai hatás nagy valószínûséggel
tönkreteszi a CD-t, amit éppen írsz.

Ha lélekben elkészültél, ölts fel egy fekete köntöst, szorozd meg a
CD-író SCSI-id-ját a SCSI-revision értékével, és gyújts annyi
gyertyát, mondj el fennhangon két versszakot az ASR-FAQ-ból
(alt.sysadmin.recovery hírcsoport), és végül írd be:

shell> SCSI_BUS=0 # a 2.1. listáról véve: "scsibus0:"
shell> SCSI_ID=6 # a 2.1. listáról véve: "TOSHIBA XM-3401"
shell> SCSI_LUN=0
shell> cdrecord -v speed=2 dev=$SCSI_BUS,$SCSI_ID,$SCSI_LUN \
-data cd_image

# ugyanaz, mint fenn, csak rövidebben:
shell> cdrecord -v speed=2 dev=0,6,0 -data cd_image

A jobb olvashatóság kedvéért az író koordinátái három környezeti
változóban tárolódnak, amelyek a következõk: SCSI_BUS, SCSI_ID,
SCSI_LUN. A -data kapcsolót nem kötelezõ megadni, csak azért írtam ki
mégis, hogy a parancssor jól összevethetõ legyen az audio CD-hez
használatos parancssorral.

Ha a cdrecord-ot egy CD-RW lemez újraírásához használod, hozzá kell
tenned a blank=... opciót, hogy a régi tartalom letörlõdjön. Olvasd el
a kézikönyvoldalt, ott több módját is tárgyalják a CD-RW letörlésének.

Mostanában, amikor rajtam kívül mindenkinek 400 MHz-es gépe van, az
emberek az mkisofs kimenetét közvetlenül a cdrecord-ra irányítják:

shell> IMG_SIZE=`mkisofs -R -q -print-size magangyujtemeny/ 2>&1 \
| sed -e "s/.* = //"`
shell> echo $IMG_SIZE
shell> [ "0$IMG_SIZE" -ne 0 ] && mkisofs -r magangyujtemeny/ \
|cdrecord speed=2 dev=0,6,0
tsize=${IMG_SIZE}s -data -
# ne feledd az s-t --^ ^-- az STDIN-rõl olvas

Az elsõ parancs egy üres menet, amely meghatározza az image méretét (a
cdrecord disztribúcióhoz adott mkisofs kell ehhez a feladathoz).
Elképzelhetõ, hogy a te íródnak nem kell tudni a felírandó image
méretét, úgyhogy ezt a sort akár el is hagyhatod. Az image méretét a
tsize paraméterben kell megadni a cdrecord-nak, ez az IMG_SIZE
környezeti változóban tárolódik. A második parancs az mkisofs és a
cdrecord egymásutánja egy csõvezetékkel összekötve.

3.2. Audio CD írása

Az audio CD írása hasonlít az adat CD-nél megismert folyamathoz. Két
jelentõs különbség van. Az egyik, hogy az audio CD hangsávokból áll,
amelyek külön-külön image-ekben vannak. Tehát ha tíz számot szeretnél
felvenni a CD-re, akkor tíz image-et kell készítened. A másik
különbség, hogy az image-ek formátuma nem ISO-9660 (vagy amelyik
fájlrendszert szereted), hanem ``16 bites sztereó hangminta PCM
kódolással 44100 minta/másodperc mintavételezéssel (44,1 kHz)''.

Az egyik segédprogram, amely hangfájljaidat a kívánt formátumra
alakítja, a sox. Használata egyszerû:

shell> sox killing-my-software.wav killing-my-software.cdr

Ez a parancs a killing-my-software címû dalt WAV formátumról CDR audio
formátumra konvertálja. További részletek a sox által ismert
formátumokról és fájlnév-kiterjesztésekrõl a sox kézikönyvoldalán
olvashatóak. Mivel a konverzió eredménye túl sok lemezhelyet foglal,
beépítették azt a sajátosságot a cdrecord-ba, hogy közvetlenül kezelje
a WAV és AU formátumokat. Így aztán ha a hangfájljaidnak .wav vagy .au
kiterjesztése van (és a mintavétel ``sztereó, 16 bit, 44,1 kHz''),
akkor használhatod image-ként õket manuális konverzió nélkül.

A cdrecord akkor írja fel az image-eket hangsávként, ha a -audio
kapcsolót adod meg. A többi paraméter megegyezik az adat CD írásánál
használtakkal (hacsak nincsenek különös igényeid). A következõ három
példa ugyanazt csinálja, de különféle formátumokból olvassák a hangsáv
adatait:

shell> cdrecord -v speed=2 dev=0,6,0 -audio track1.cdr track2.cdr...
shell> cdrecord -v speed=2 dev=0,6,0 -audio track1.wav track2.wav...
shell> cdrecord -v speed=2 dev=0,6,0 -audio track1.au track2.au...

Van egy érdekes eset, az MPEG Layer 3 fájlok, amelyeket az `mpg123 -s
track1.mp3 > track1.cdr' paranccsal lehet CD formátumúra hozni.
(Vigyázat: ez olyan fájlt hoz létre, amelynek a bájtsorrendjét meg
kell fordítani a -swab kapcsolóval a cdrecord parancssorában.) A
másik irányú konverzió a 8hz-mp3 programmal valósítható meg. Szedd le
a WAV fájlt a CD-rõl a cdda2wav programmal, és utána alakítsd MP3
formátumra a 8hz-wav programmal. (A témáról bõvebben lásd: MP3 HOGYAN
-- a ford.) Egy halom MP3 fájlból így kell audio CD-t csinálni:

for I in *.mp3
do
mpg123 -s $I | cdrecord -audio -pad -swab -nofix -
done
cdrecord -fix

A géped sebességétõl függõen esetleg le kell csökkentened az írási
sebességet a speed=1 paraméterrel a cdrecord parancssorában. Ha a
speed=4 paramétert használod, akkor a gépednek le kell tudni játszani
az MP3 fájlokat négyszeres sebességgel. Az mpg123 rengeteg CPU idõt
fogyaszt! Ha nem vagy benne biztos, futtass egy üres menetet a -dummy
kapcsolóval (nem kapcsolja be a lézert). Ha így teszel, egy olyan
audio CD-t kapsz, amelyen minden szám között két másodperc szünet van.

3.2.1. DAO

Ha szeretnél megszabadulni a zeneszámok közötti szünetektõl, akkor DAO
(disk-at-once) módban kell írni a CD-t a fent ismertetett TAO (track-
at-once) mód helyett. Jelenleg a cdrdao program támogatja a legjobban
a DAO módot. Nézd meg a honlapját a részletekért.

A read-cd paraméter használatával akár még egy az egyben is másolhatsz
audio CD-ket.

3.3. Vegyes módú CD-ROM-ok

Nem érdemes túl sok szót vesztegetni erre a témára. Add meg az egymás
után következõ image-ek típusát a -data és a -audio kapcsolókkal.
Példa:

cdrecord -v dev=0,6,0 -data cd_image -audio track*.cdr

4. Kedves Winfried,...

Ez az a fejezet, amelyet általában ``Gyakran feltett kérdések
válaszokkal'' néven ismernek. Ha problémád van a partnereddel,
gyerekeddel vagy a kutyáddal, nyugodtad írd meg, amennyiben
kapcsolatos a CD-írással, vagy egyébként szórakoztató.

4.1. Milyen érzékeny az égetési folyamat?

Próbáld ki! Használd a cdrecord -dummy kapcsolóját. Ez egy üres
égetési feladatot végez el. Csinálj mindenfélét, amit égetés közben
csinálnál, és figyeld meg, hogy túléli-e az égetési folyamat.

Amennyiben az mkisofs kimenetét közvetlenül a cdrecord bemenetére
irányítod, az intenzív lemezhasználattal járó feladatok, például a
locate adatbázisának frissítése, csökkentik az átvitt adatmennyiséget,
és elronthatják a CD-t. Jobban teszed, ha ellenõrzöd, hogy ilyen
folyamatokat ne indítsanak el a cron, az at vagy az anacron programok
a CD-írás ideje alatt.

4.2. A fájlok töredezettsége rossz hatással van-e az átviteli
sebességre?

A fájlok töredezettsége általában olyan kicsi, hogy nem észrevehetõ a
hatása. Ennek ellenére könnyen lehet olyan patologikus eseteket
létrehozni, amelyekben a merevlemez átviteli sebessége 100
kilobájt/másodperc alá csökken. Ne csinálj ilyet! :-)

Igen, a merevlemezen levõ fájlok töredezetté válnak az idõk során.
Minél inkább tele van a fájlrendszer, annál inkább így van ez. Mindig
hagyj 10-20% üres helyet, és akkor nem kell aggódnod a CD-írás miatt.

Ha nem vagy biztos benne, akkor nézd meg a rendszerinduláskor kiírt
üzeneteket. A töredezettség mértéke kiíródik a fájlrendszerek
ellenõrzése közben. A következõ nagyon veszélyes paranccsal is
megnézheted ezt az értéket:

shell> e2fsck -n /dev/sda5 # A '-n' fontos!
[törölve -- nem érdekelnek a hibaüzenetek]
/dev/sda5: 73/12288 files (12.3% non-contiguous)

Ebben a példában a töredezettség mértéke nagyon magasnak tûnik,
viszont csak 73 nagyon kis fájl van a fájlrendszerben. Tehát ez az
érték nem jelez veszélyt.

Van egy e2defrag nevû kísérleti segédprogram, amely
töredezettségmentesíti az Extended-2 fájlrendszert. A jelenlegi verzió
még annyira sem mûködik megbízhatóan, hogy magáncélokra használjuk. Ha
komolyan szeretnéd töredezettségmentesíteni a fájlrendszeredet,
csinálj egy biztonsági mentést (vagy ami még jobb: kettõt), gyakorold
az adatok visszaállítását, azután hozz létre egy új fájlrendszert (ez
megsemmisíti a régit) és állítsd vissza az adatokat. Jelenleg ez a
módszer a legbiztonságosabb.

4.3. Lehet-e a CD image-et UMSDOS fájlrendszeren tárolni?

Igen. Az egyetlen fájlrendszer, amely nem elég gyors és megbízható
CD-íráshoz, a hálózati fájlrendszer (NFS). Én magam is használtam
UMSDOS-t egy CD-írásra kijelölt PC-n (486/66), amelyen Linux és
Windows is volt, és így megoszthattam a lemezterületet a két operációs
rendszer között.

4.4. Nem lehet-e valahogy megkerülni az ISO-9660 korlátait?

De lehet. Bármilyen fájlrendszert rakhatsz a CD-re, de a Linuxon kívül
semmilyen más operációs rendszerrel nem tudod majd elolvasni. Ez a
recept:

· Hozz létre egy üres 650 MB nagyságú fájlt!

dd if=/dev/zero of="ures_fajl" bs=1024k count=650

· Hozz létre egy Extended-2 fájlrendszert ezen a fájlon!

shell> /sbin/mke2fs -b 2048 ures_fajl
ures_fajl is not a block special device.
Proceed anyway? (y,n) y

· Csatold ez a fájlt a fájlrendszerbe a loopback eszközön keresztül!
(Ehhez kell egy viszonylag új mount, lásd fent.)

mount -t ext2 -o loop=/dev/loop1 ures_fajl /mnt

· Másold be a fájlokat a /mnt könyvtárba, majd csatold le az eszközt!

· Használd a cdrecord az ures_fajl-ra (amely többé nem üres), mintha
az egy ISO-9660 image lenne.

Ha szeretnél az ilyen CD-k számára egy bejegyzést létrehozni az
/etc/fstab fájlban, akkor tiltsd meg az eszköz ellenõrzését, amely a
rendszerinduláskor következne be. Például:

/dev/cdrom /cdrom ext2 defaults,ro 0 0

Az elsõ 0 azt jelenti, hogy ``ne vegye bele a dump-ba'', a második (ez
a fontos) azt, hogy ``ne ellenõrizze a hibákat rendszerinduláskor''.
Az fsck ugyanis nem tudja a CD-ket átvizsgálni.

4.5. Hogy olvassunk le sávokat az audio CD-rõl?

Sok programcsomag van erre a célra. A legújabb a ``cdparanoia'', amely
letölthetõ a

<http://www.xiph.org/paranoia/>

webhelyrõl.

Esetleg próbáld ki a cdda2wav és a sox kombinációját; mindkettõ
letölthetõ a sunsite-ról és tükrözéseirõl:

<ftp://sun
site.unc.edu/pub/Linux/apps/sound/cdrom/cdda2wav0.71.src.tar.gz>

<ftp://sunsite.unc.edu/pub/Linux/apps/sound/con
vert/sox-11gamma-cb3.tar.gz>

A cdda2wav segítségével egy megadott intervallumot (vagy egy egész
sávot) szedhetsz le az audio CD-rõl, és a program elmenti egy .wav
fájlba. A sox a WAV fájlt konvertálja vissza az audio CD cdda
formátumába, ezt már közvetlenül fel lehet írni CD-re a cdrecord-dal.
Ha a cdrecord egy viszonylag új verzióját használod, akkor nincs
szükség a sox-ra, az újabb verziók már közvetlenül támogatják a .au és
a .wav fájlokat.

4.6. Hogyan kell megszondázni a SCSI eszközöket rendszerindítás után?

A drivers/scsi/scsi.c fájl a következõket tartalmazza (természetesen
angolul -- a ford.):

/*
* Használat: echo "scsi add-single-device 0 1 2 3" >/proc/scsi/scsi
* ahol "0 1 2 3" a te "Host Channel Id Lun" értékeid.
* Ne feledd, hogy ez a lehetõség BÉTA.
* VIGYÁZAT: Ez nem arra van, hogy menet közben cseréld ki a perifériákat.
* Mivel a SCSI-t nem erre tervezték, ezzel tönkreteheted a hardvered!
* Ennek ellenére azt talán szabad, hogy bekapcsolj egy
* már csatlakoztatott eszközt. Az valószínûleg nem
* garantálható, hogy ez az eszköz nem fog elrontani
* egy folyamatban levõ adatátviteli folyamatot.
*/

Jegyezd meg, hogy ez csak akkor használható, ha a lánc végéhez adsz
hozzá egy SCSI eszközt. Ha egy lánc közepére illesztesz be egy új SCSI
eszközt, az megzavarja az eszközök elnevezését (/dev könyvtár) és a
merevlemezed egész tartalmát elvesztheted.

4.7. Lehetséges-e egy az egyben lemásolni egy adat CD-t?

Igen. De ne feledd, hogy bármilyen olvasási hiba (karcolások vagy por
miatt) hibás másolatot eredményez. Egyik ismertetett megoldás sem jó
audio CD-k másolására. Használd a cdrdao-t vagy a cdda2wav-ot az
audio CD-khez!

Elsõ eset: van egy CD-íród és egy másik CD-ROM meghajtód is. A

cdrecord -v dev=0,6,0 speed=2 -isosize /dev/scd0

parancs kiadásával a /dev/scd0-n levõ CD-ROM meghajtóról leolvasott
adatfolyam egyenesen kiíródik a CD-íróra.

Második eset: nincs egy másik CD-ROM meghajtód. Ebben az esetben a
CD-írót kell arra használnod, hogy leolvasd a CD-ROM tartalmát:

dd if=/dev/scd0 of=cdimage

Ez a parancs leolvassa a /dev/scd0-ra csatlakozó CD-ROM tartalmát, és
kiírja a cdimage nevû fájlba. A fájl tartalma megegyezik azzal, amit
az mkisofs csinálna, tehát úgy folytathatod, ahogy korábban már
szerepelt ebben a dokumentumban (azaz a cdimage nevû fájlt használd a
cdrecord bemeneteként). Ha szeretnél visszajelzést a folyamat
haladásáról és hasonló csicsás dolgokat, akkor használhatod Jörg
Schillings sdd programját.

Ha hibajelzést kapsz, akkor telepítsd a cdrecord csomag legfrissebb
verzióját, amelynek része a readcd segédprogram (a misc/ alatt van).
Ez ugyanazt eredményezi, mint a dd, de hiba esetén többször megkísérli
elolvasni a CD-ROM szektorait.

4.8. Tudja-e olvasni a Linux a Joliet CD-ROM-ot?

Igen. A újabb kernelek (2.0.36 vagy újabb, illetve a 2.2 sorozat)
beépített joliet támogatással rendelkeznek. Ne feledd mindkét opciót
megadni az /etc/fstab-ban: a kulcsszavak iso9660 és joliet (az utóbbi
tulajdonképpen csak egy kiterjesztés). További részletekért nézd meg
a <http://www-plateau.cs.berkeley.edu/people/chaffee/joliet.html>
weblapot.

4.9. Hogyan olvashatok CD-ROM-okat a CD-íróval?

Ugyanúgy, ahogy a közönséges CD-ROM meghajtókkal. Nincs semmi trükk.
Jegyezd meg, hogy az scd eszközöket (SCSI CD-ROM) kell használnod az
olvasandó CD-ROM fájlrendszerbe csatolásakor, akkor is ha ATAPI CD-
ROM-od van. Emlékszel? Úgy konfiguráltad az ATAPI eszközeidet, hogy
SCSI-ként viselkedjenek. Példa az /etc/fstab-ban egy bejegyzésre:

/dev/scd0 /cdrom iso9660 ro,user,noauto 0 0

4.10. Hogy rakhatok még több adatot a CD-R lemezre?

Használd a bzip2 tömörítõt a gzip, a pkzip vagy más tömörítõk helyett.
Akár 30% lemezhelyet is megtakaríthatsz így, ha nagyobb méretû
(>100kB) fájlokkal dolgozol. Letölthetõ a

<http://www.muraroa.demon.co.uk/>

webhelyrõl.

Valódi audio CD-k írása helyett a WAV hangfájlokat MP3 hangfájlokká
konvertálhatod, és ezeket közönséges fájlokként tárolhatod egy
ISO-9660 fájlrendszeren. Az MPEG III általában 1:10 tömörítési arányt
nyújt. Természetesen a legtöbb CD-lejátszó nem tudja a fájlokat
olvasni... ez a módszer hátránya. Másfelõl viszont miért ne
játszhatnád le a zenéket a merevlemezrõl a következõ bulin? Egy 18
gigabájtos merevlemezen akár 3000-4000 szám is elfér! :-)

Egy szoftveres MPEG III tömörítõ letölthetõ a

<http://www.stud.ifi.uio.no/~larsi/other/8hz-
mp3-cheng.tar.gz>
weblapról.

Egy MPEG III lejátszó letölthetõ a

<http://homepages.uni-tuebingen.de/stu
dent/michael.hipp/mpg123/>

weblapról.

A felvett beszéd méretének csökkentésére használhatod a shorten
programot, vagy a ``GSM veszteséges beszédtömörítést'':

<ftp://svr-ftp.eng.cam.ac.uk/pub/comp.speech/>

<http://kbs.cs.tu-berlin.de/~jutta/toast.html>

4.11. Hogyan készíthetek bootolható CD-ROM-ot?

Szükséged lesz egy 1.44 MB-os rendszerindító lemezre. Készíts egy
image fájlt a lemezrõl a

dd if=/dev/fd0 of=boot.img bs=18k

parancs kiadásával.

Rakd be ezt az image fájlt abba a könyvtárba, ahol a fájlokat
gyûjtötted össze (vagy egy alkönyvtárába, tetszés szerint). Az
mkisofs-nek a -b kapcsolóval lehet megadni a fájl helyét, és használd
még a -c kapcsolót is. A részleteket elolvashatod a README.eltorito
fájlban, ami benne van az mkisofs disztribúcióban.

A bootolható CD egy érdekes alkalmazása lehet a vírusbiztos DOS vagy
Windows. Nem kell merevlemezre költeni (ha van hálózat, és samba-t
használsz a felhasználók fájljainak a fájlszerverre mentéséhez).
Azonban ez csak elméleti felvetés, még senkitõl sem hallottam, hogy
kipróbálta volna.

Néhány részlet a bootolható RedHat CD-ROM-ról:
<http://members.bellatlantic.net/~smithrod/rhjol-technical.html>.

4.12. Hogyan tehetnénk valahogy írhatóvá a CD-ROM-okat?

Van a Linuxra egy overlay fájlrendszer, amelyik a CD-ROM fölé
csatolódik, és elfogja az írási mûveleteket. Az új és a módosított
fájlok máshol tárolódnak, de a felhasználó úgy érzékeli, hogy a CD-ROM
tartalma módosult. További információkért olvasd el a
<http://home.att.net/~artnaseef/ovlfs/ovlfs.html> weblapot.

Ha ez nem elégíti ki az igényeidet, akkor várd meg, amíg a Linuxon is
lesz UDF fájlrendszer támogatás, vagy segíts a fejlesztésben (lásd
<http://trylinux.com/projects/udf/>).

4.13. Lehetséges-e egyszerre több írót használni?

Igen, bár még csak két íróval tesztelték. Szükséged lesz vagy egy
friss Linux kernelre (2.2.10 az írás idején) vagy egy kernel foltra,
hogy több buffer álljon az általános SCSI meghajtóprogram
rendelkezésére ( <ftp://ftp.fokus.gmd.de/pub/unix/cdrecord/alpha>; a
2.2.5-ös verzióig mûködik).

4.14. Melyik a legjobb alapanyag?

A német ``c't'' számítástechnikai magazin közölt egy tipplistát az
üres CD-R lemezekrõl az 1996 novemberi számban.

· A ``noname'' lemezek általában nem a legjobb minõségûek, ha nem
muszáj, ne használd õket.

· Ha egy írható CD hibás, akkor nagy valószínûséggel az egész csomag
hibás (ha egynél többet vettél egyszerre). Ha szerencséd van, az
elsõ 500 MB használható az ilyen lemezeken.

· Ne érintsd meg a lemez fényes felét írás elõtt.

4.15. Mi a helyzet a Solaris, *BSD, AIX, HP-UX, stb. operációs rend
szerekkel?

Csak a 2. fejezet Linux specifikus. A 3. és 4. fejezetekben leírtakat
akkor is használhatod, ha nem Linux operációs rendszer fut a gépeden.
Olvasd el a README.NetBSD, README.aix, README.hpux, README.next,
README.solaris, README.sunos, README.vms illetve README.xxxBSD
fájlokat a cdrecord csomagban.

4.16. Hol kell tárolni a helyi beállításokat?

Két lehetõség van. Vagy a cdrecord beépített konfigurációs fájlját
használod, vagy egy lent bemutatott burok-parancsfájlt használsz,
amely beolvassa a cdrecord konfigurációs fájlját, amiben a cdrecord
paraméterei vannak, mindegyik külön sorban. A paraméterek megegyeznek
a parancssori paraméterekkel, csak nincs elõttük a `-' jel. Szabad
megjegyzéseket is írni. Például:

# legyen bõbeszédû
v
# az írás sebessége
speed=2
# az eszközkoordináták BUS,ID,LUN formában
dev=0,6,0

A parancsfájlhoz tartozó konfigurációs fájlokat az /etc/cdrecord
könyvtárba kell rakni, és a nevüket meg kell adni a parancssorban.
Például, ha az /etc/cdrecord/mywriter.cfg nevû konfigurációs fájlra
akarsz hivatkozni, add ki a `cdrecord.sh mywriter.cfg -audio
track1...' parancsot. Minden, ami mywriter.cfg után áll, átadódik a
cdrecord-nak.

#! /bin/bash

CFGDIR="/etc/cdrecord"

CFG="$1"
shift
ARGS_LEFT="$@"

if [ ! -f "$CFGDIR/$CFG" ]
then
echo "Nem találom a $CFGDIR/$CFG konfigurációs fájlt. Kiléptem."
exit 1
fi

while read LINE
do
case $LINE in
\#*|"") continue;;
esac
old_IFS="$IFS"
IFS="$IFS="
set -- $LINE
IFS="$old_IFS"
O_NAME="$1"
O_VALUE=""
while shift
do
case $1 in
"") continue;;
esac
O_VALUE="$1"
done

if [ -z "$O_VALUE" ]
then
O_CDRECORD="$O_CDRECORD -$O_NAME "
continue
fi
O_CDRECORD="$O_CDRECORD $O_NAME=$O_VALUE "

done < "$CFGDIR/$CFG"

set -x #DEBUG
exec cdrecord $O_CDRECORD $ARGS_LEFT
echo "Nem sikerült a cdrecord-ot futtatni."

4.17. Hogyan olvasható ki a CD-info?

Valahol az elsõ 32 k után szerepel a CD-n egy blokk, amely
információkat tartalmaz a lemezrõl. Ez az információ megszerezhetõ a
következõ parancsfájl segítségével:

#! /bin/bash

RD=/dev/cdrom
for i in 32768,7 32776,32 32808,32 32958,128 33086,128 33214,128 \
33342,128 33470,32 33581,16 33598,16 33615,16 33632,16
do
old_IFS="$IFS"
IFS=","
set -- $i
IFS="$old_IFS"
OFFSET=$1
LENGTH=$2
echo "*`dd if=$RD bs=1 skip=$OFFSET count=$LENGTH 2> /dev/null`#"
done

4.18. Mi a helyzet az újraírással?

Amikor újraírsz egy CD-RW lemezt, a cdrecord parancssorában add meg a
blank=fast paramétert. Ennyi az egész. Olvasd el a cdrecord
kézikönyvoldalát, amelyben részletesen tárgyalják ezt a paramétert.

4.19. Hogyan készíthetek multi-session CD-t?

A multi-session CD image-ét ISO-9660 fájlrendszerrel és a RockRidge
kiterjesztéssel kell elkészíteni. Ha egy session után még szeretnél a
lemezre írni, akkor a -multi paramétert kell beírni a cdrecord
parancssorába. Tehát a -multi paramétert legalább az elsõ session-re
használni kell.

A második és az ezután következõ session-ök image-ét egy kicsit
bonyolultabb elkészíteni. Az mkisofs-nek tudnia kell, hogy hol
kezdõdik az üres terület a CD-R lemezen. Ez az információ
megszerezhetõ a cdrecord -msinfo paraméterével. Lássunk egy példát:

shell> NEXT_TRACK=`cdrecord -msinfo dev=0,6,0`
shell> echo $NEXT_TRACK
shell> mkisofs -R -o cd_image2 -C $NEXT_TRACK -M /dev/scd5
egetni_valo/ \

További információkért forduljunk a README.multi fájlhoz, amely a
cdrecord csomag része.

5. Hibaelhárítás

Ne feledd, hogy az elrontott CD még mindig jó poháralátétnek. :-)

5.1. Nem mûködik Linux alatt

Elõször ellenõrizd, hogy az író mûködik-e a vele adott szoftverrel
(azaz egy másik operációs rendszer alatt). Pontosabban:

· Felismeri a vezérlõkártya az írót, mint SCSI eszközt?

· Felismeri a meghajtóprogram az írót?

· Lehet CD-t írni az íróhoz adott szoftverrel?

Ha az író saját szoftverével sem mûködik, akkor a hardver ütközik
valamivel, vagy hibás. Ha mûködik, és loadlin-t használsz a Linux
indítására, akkor az a baj. A loadlin melegindítást csinál, a legtöbb
hardver már inicializálva van ilyenkor, és ez megzavarja a Linux
kernelt.

5.2. Hibaüzenet: No read access for 'dev=0,6,0'.

Linux alatt a C programkönyvtár néhány verziója nem kompatíbilis (azaz
egy kissé hibás), tehát ha egy alkalmazást az egyikkel linkeltek
össze, akkor nem fog mûködni a másikkal. Íme egy példa egy olyan
hibára, amelyet egy elõre lefordított bináris fájl okozott:

[root@Blue /dev]# cdrecord -eject dev=0,6,0
cdrecord: No such file or directory. No read access for 'dev=0,6,0'.

5.3. Nem mûködik a DOS és társai alatt

Próbálj Linuxot használni. DOS alatt pokolian nehéz SCSI
meghajtóprogramokat telepíteni és konfigurálni. A Linux túl
bonyulult? Ugyan már!

5.4. SCSI hibák égetés közben

Az ilyen hibák legvalószínûbb okai:

· hiányzó szét-/újrakapcsolódás funkció a SCSI buszon

· elégtelenül hûtött hardver

· hibás hardver (észre kellett venni az 5.1. alatt)

Különbözõ események hatására a SCSI eszközök lecsatolják magukat a
SCSI buszról (elektronikusan) aztán újrakapcsolódnak. Ha ez a
lehetõség nem elérhetõ (ellenõrizd a vezérlõkártya és a kernel
paramétereit), akkor bizonyos írók bajba kerülnek égetéskor vagy a
lemez lezárásakor.

Különösen az NCR 53c7,8xx SCSI meghajtóprogramnál figyeljünk, mert ez
a lehetõség alapértelmezésben le van tiltva, úgyhogy elõször ezt kell
ellenõrizni:

NCR53c7,8xx SCSI support [N/y/m/?] y
always negotiate synchronous transfers [N/y/?] (NEW) n
allow FAST-SCSI [10MHz] [N/y/?] (NEW) y
allow DISCONNECT [N/y/?] (NEW) y

6. Akik hozzájárultak...

Nagy köszönet illeti a HOGYAN olvasói közül azokat, akik aktívan
hozzájárultak a tartalmához. Mivel évek óta nem férek hozzá egy
CD-íróhoz, ezért mindig nagyon értékesek számomra a való életbõl vett
példák és tapasztalatok.

Doug Alcorn <doug@lathi.net>
Segített az új kernelek kezelésében.

Kalle Andersson <kalle@sslug.dk>
Elmondta, hogyan írjunk közvetlenül audio CD-t MP3-ból.

Alan Brown <alan@manawatu.net.nz>

Rick Cochran <rick@msc.cornell.edu>
Utalt rá, hogy a szét-/újrakapcsolódás alapértelmezésben le van
tiltva az ncr meghajtónál.

Robert Doolittle <bob.doolittle@sun.com>
Jó érveket szolgáltatott arra, hogy a cdwrite-ot kihagyjam a
HOGYAN-ból.

Markus Dickebohm <m.dickebohm@uni-koeln.de>

Thomas Duffy <tduffy@sgi.com>
Sok nyelvtani és helyesírási hibát kijavított.

Jos van Geffen <jos@tnj.phys.tue.nl>
Felvetette a 4.9. fejezetbeli problémát.

Bernhard Gubanka <beg@ipp-garching.mpg.de>
Megjegyezte, hogy a mount egy újabb verzióját kell használni a
loopback eszközhöz.

Stephen Harris <sweh@mpn.com>
Adott egy tippet audio CD-íráshoz.

Janne Himanka <shem@oyt.oulu.fi>
Elmondta, hogy honnan tölthetõ le a Joliet CD-k olvasásához
szükséges kernel folt.

Stephan Noy <stnoy@mi.uni-koeln.de>
Információ és tapasztalat audio CD-írásához.

Don H. Olive <don@andromeda.campbellsvil.edu>
Az mkhybrid program URL-je.

Jesper Pedersen <jews@imada.ou.dk>

Pierre Pfister <pp@uplift.fr>
Segített kidolgozni az 1:1 másolat receptjét.

Daniel A. Quist <dquist@cs.nmt.edu>
Információk az IDE CD-R-rõl és az újabb kernelekrõl.

Martti.Rahkila@hut.fi
Bejelentette az elõre inicializált írók problémáját, amikor
loadlin-nel indul a rendszer.

Dale Scheetz <dwarf@polaris.net>

Joerg Schilling <schilling@fokus.gmd.de>
Információkat adott a cdrecord-ról.

Martin Schulze <joey@Infodrom.North.DE>
Információt adott a cdwrite levelezõlistáról.

Gerald C Snyder <gcsnyd@loop.com>
Kipróbálta az ext2 CD-ROM írását (lásd 4.4).

Art Stone <stone@math.ubc.ca>
Az õ ötlete volt, hogy nem csak ISO-9660 fájlrendszert rakhatunk
a CD-re.

The Sheepy One <kero@escape.com>
Javasolta, hogy az elrontott CD-ket poháralátétnek használjuk.

Erwin Zoer <ezoer@wxs.nl>

Továbbá szeretnék köszönetet mondani a következõ embereknek, akik
helyesírási hibákat jelentettek: Bartosz Maruszewski
<B.Maruszewski@zsmeie.torun.pl>, Ian Stirling <ian@opus131.com>, Brian
H. Toby.

Véget ért a Linux CD-írás HOGYAN. (Abbahagyhatod az olvasást.)