Sophie: howto-text-hu-2006-5mdv2010.0 noarch

howto-text-hu-2006-5mdv2010.0.noarch.rpm

USB flash memória HOGYAN Niko Sauer

Unit of Advanced Study
University of Pretoria, South Africa

nikos@friedrichs.up.ac.za

Verziótörténet
Verzió: 0.06 2004.03.10 Átdolgozta: ns
Hozzáadva a Linux-2.6-ról szóló fejezet.
Verzió: 0.05 2003.12.26 Átdolgozta: ejh
Technikai átvizsgálás.
Verzió: 0.04 2003.12.11 Átdolgozta: ns
Verzió: 0.03 2003.12.02 Átdolgozta: ejh
Technikai átvizsgálás.
Verzió: 0.02 2003.10.30 Átdolgozta: ns
Változások.

Ezen dokumentum eljárásokat mutat be USB flash memória eszközök
(memory stick; memóriakártya) telepítésére, valamint arra, hogyan
formázzuk õket különbözõ fájlrendszerekre, mint például vfat (ahogy
általában kapjuk õket) és ext2 (ami jobban illeszkedik a Linuxon való
használathoz). Továbbá bemutatjuk hogyan particionáljuk az egységet
két részre különbözõ fájlrendszerekkel.
_________________________________________________________________

Tartalomjegyzék
1. [1]Cél
2. [2]Fizikai eszközök
3. [3]Memóriakártya vásárlása
4. [4]Ajánlott olvasmányok
5. [5]Hardver és rendszermag

5.1. [6]A rendszer
5.2. [7]Rendszermag beállítások
5.3. [8]Jegyzetek

6. [9]Néhány alapfogalom

6.1. [10]A /proc fájlrendszer
6.2. [11]SCSI eszközök
6.3. [12]Az USB eszköz fájlrendszer
6.4. [13]Az ext2 fájlrendszer
6.5. [14]A vfat fájlrendszer
6.6. [15]Parancs opciók magyarázata

7. [16]Alapvetõ ellenõrzések

7.1. [17]Gyors ellenõrzés
7.2. [18]A /proc fájlrendszer tesztelése
7.3. [19]Az USB fájlrendszer felcsatolása
7.4. [20]Vfat tesztek

8. [21]Ext2 fájlrendszer létrehozása

8.1. [22]Particionálás
8.2. [23]Az eszköz formázása
8.3. [24]Teszt - ext2

9. [25]Két partíció létrehozása

9.1. [26]Particionálás
9.2. [27]Az ext2/vfat rendszer létrehozása
9.3. [28]Teszt - ext2 és vfat
9.4. [29]A Linux beállítása a kettõs partícióhoz

10. [30]A memóriakártya hozzáférhetõvé tétele
11. [31]Karbantartás

11.1. [32]A fájlrendszer vizsgálata
11.2. [33]És eztán?

12. [34]A 2.6-os Linux rendszermag

12.1. [35]Mik az újdonságok?
12.2. [36]Rendszermag beállítások
12.3. [37]Megjegyzések
12.4. [38]Gyorscsere és elnevezés

13. [39]Formaságok

13.1. [40]Szerzõi jog
13.2. [41]A felelõsség teljes elhárítása
13.3. [42]Készítõk
13.4. [43]Visszajelzés
13.5. [44]Magyar fordítás

1. Cél

A dokumentum célja, hogy leírja az USB flash memória eszközök (memory stick;
memóriakártyák) Linuxon való használatát. Ez az alábbiakból áll:

* új eszköz vásárlása, elõre formázva MS Windows rendszerekhez,
mûködik Linuxon;
* az eszköz ext2 fájlrendszerre formázása és beüzemelése. Azokban az
esetekben, melyekben az eszközt kizárólag Linuxos gépen tervezzük
használni.
* két partíció ext2 és vfat fájlrendszerre formázása és beüzemelése.
Ha Linux-Linux és Linux-Windows közötti adatcsere is lehetséges.
* az eszköz felhasználó baráttá tétele.
* az eszköz fájlrendszerének karbantartása.
* Linux-2.6.x újabb funkcióinak használata.

A dokumentumban bemutatott eljárások mûködnek bármely olyan USB
memória eszközön, ami képes írható-olvasható egységként üzemelni. A
csak olvasható eszközök nem tartoznak ebbe a kategóriába. Az eljárások
nem fognak mûködni, ha az eszköz írási képessége ki van kapcsolva
(azaz, ha a írásvédõ kapcsoló aktív állásban van).

A formázásra és karbantartásra bemutatott eljárások (elvileg)
alkalmazhatók más fájlrendszereken is, például ext3 és reiserfs.
Ezeket azonban nem próbáltuk ki, és nem is teszteltük. Nem szenteltünk
figyelmet a módszerek más operációs rendszereken történõ
alkalmazására sem.

Figyelem

A digitális kamerákhoz használt flash memória újraformázása veszélyes
lehet. Elõfordulhat, hogy a kamera nem fogja felismerni. Használja a
kamera beépített menüjét a mûvelethez.
_________________________________________________________________

2. Fizikai eszközök

Flash memória eszközök fõleg kis méretû, hordozható egységekként vagy
digitális kamerák részeként érkeznek. Gyakori elnevezéseik memory stick
(memóriakártya) vagy kulcstartó. Ezek tartalmukat nem vesztik el
kikapcsoláskor (non-volatile devices), mûködési elvüket tekintve elektromos
töltéseket használnak az adatok bináris formában való tárolásához. A
töltések szinte akármeddig változatlanul maradhatnak, de a változtatások
(például írás) korlátozzák az eszköz élettartamát (100000 írás / 8MB).

A memóriakártyák közvetlenül az USB-porthoz csatlakoznak a számítógép
hátoldalán (esetleg elõlapján vagy oldalán - a lektor). Energiaigényüket az
USB-port látja el. Néha kényelmes az USB hosszabbító kábel használata, hogy
könnyen elérhetõ közelségbe hozzuk az eszközt.

A memóriakártyák általában rendelkeznek írásvédõ kapcsolóval, amit
ajánlatos kikapcsolni, hogyha írható-olvasható eszközként akarjuk használni.
Ha a kapcsoló "be" állásban van, az eszköz csak olvasható. Az eszközön
általában van egy LED (Light Emitting Diode; fénykibocsátó dióda), ami jelzi
a mûködõképes állapotot. A LED villogása az adatforgalmat mutatja.

A digitális kamerák memóriakártyát használnak a képek tárolására. Ezeket a
kamera látja el árammal, és egy csatlakozókábel segítségével lehet a
számítógép USB-portjához kötni. A számítógéppel való összekötéshez a kamerát
be kell kapcsolni az átvitel idejére, és egyszerûen ki kell kapcsolni
miután az eszközt leválasztottuk. Fontos megjegyezni, hogy a memóriakártya a
kamera akkumulátorából kapja az áramot, ezért a mûveletet minél hamarabb
fejezzük be.
_________________________________________________________________

3. Memóriakártya vásárlása

Fontos szempontok memóriakártya vásárlásához:

A memória mérete
Ez attól függ mire akarjuk használni. 128MB népszerû
választásnak tûnik.

Mûködik Linux alatt?
Olvasd az elismert márkák weboldalán.... Vagy kérdezzük meg a
forgalmazót. Legyünk óvatosak: lehet, hogy az eladó nem fogja
érteni mirõl beszélünk. A használati útmutató szintén említhet
valami ilyesmit: mûködik Linux-2.4 alatt, vagy lehet benne kép
a Linux pingvinrõl. Ha nem járunk sikerrel ennek
kiderítésében, okosabb ha nem vesszük meg.

Hosszabbító kábel és kulcstartó
A memóriakártyákat általában hosszabbító kábellel ([45]2 ) és
(nyakba akasztható) kulcstartóval csomagolják. Az utóbbi
biztonságos módját nyújtja az eszköz szállításának.
Bizonyosodjunk meg róla, hogy a fentiek megvannak. A
körülményektõl függõen szükség lehet még egy hosszabbító
kábelre. Laptop és notebook számítógépekhez általában nem
szükséges.

Fájlrendszer
A gyári új memóriakártyák általában vfat (msdos) fájlrendszerre
vannak formázva, és mûködnek Linuxon is, de így nem lehet
kihasználni az ext2 (vagy más) fájlrendszer stabilitását és
sokoldalúságát. Ez nem probléma, helyettesíthetõ más
fájlrendszerekkel, mint késõbb látni fogjuk.

Ár
A memóriakártyák ára egy adott méreten belül is jelentõsen
különbözhet. Jó ötlet utánanézni mekkora a szórás, erre
kiválóan megfelel az internet. (Az ár nagyban függ a nyújtott
szolgáltatásoktól is - a lektor)
_________________________________________________________________

4. Ajánlott olvasmányok

Ezen dokumentum olvasóinak ajánlatos megismerkedni az alábbiakkal: [46][1]

* Az alábbi eszközök kézikönyv oldalai: mount, umount, fdisk,
mke2fs, mkdosfs, dumpe2fs és fsck.ext2.
* [47]Linux documentation project , ([48]Magyar LDP )
* [49]USB-Digital Camera HOWTO *, ([50]USB digitális fényképezõ
HOGYAN )
* [51]The Linux Partition HOWTO * (Linux particionálás HOGYAN)
* [52]The Linux 2.4 SCSI subsystem HOWTO (Linux 2.4 SCSI alrendszer
HOGYAN)
* [53]The Linux Kernel HOWTO , ([54]Linux-rendszermag HOGYAN )
* [55]The Linux USB subsystem * (Linux USB alrendszer)
* [56]Linux filesystem hierarchy (Linux fájlrendszer hierarchia)
* [57]The Linux Kernel (A Linux rendszermag)
* Linux Kernel 2.4.xx/Documentation (megtalálható az
/usr/src/linux/Documentation könyvtárban)
_________________________________________________________________

5. Hardver és rendszermag

5.1. A rendszer

Itt olvashatók a konfiguráció fõbb jellemzõi, melyen az alább
részletezendõ módszerek kifejlesztésre és kipróbálásra kerültek (Linux-2.6
rendszermagon is). A képernyõ-ábrák pontos másolatai a monitoron megjelent
tartalomnak.

* Hardver: Intel (R) Celeron (TM) 1100 MHz
* Disztribúció: RedHat Linux 7.0 (alaposan módosítva)
* Rendszermag: Linux-2.4.20 (www.kernel.org). Lásd még [58]12
Linux-2.6.x-hoz.
* Segédprogramok: util-linux-2.11z (mount, umount, fdisk);
e2fsprogs-1.32 (mke2fs, dumpe2fs, fsck.ext2); mkdosfs-2.2
_________________________________________________________________

5.2. Rendszermag beállítások

Bizonytalan, hogy a 2.4.xx-nél korábbi rendszermagok (kernel) USB támogatása
megfelelõ-e, ezért külön belefordítottuk a rendszermagba ezt a - dokumentum
szempontjából fontos - támogatást. A moduláris megoldás szintén megfelelõ.
_________________________________________________________________

5.2.1. SCSI támogatás

* SCSI támogatás (CONFIG_SCSI scsi_mod.o)
* SCSI lemez támogatás (CONFIG_BLK_DEV_SD sd_mod.o)
_________________________________________________________________

5.2.2. Fájlrendszerek

* DOS FAT fájlrendszer támogatás (CONFIG_FAT_FS fat.o)
* MSDOS fájlrendszer támogatás (CONFIG_MSDOS_FS msdos.o)
* VFAT (Windows 95) fájlrendszer támogatás (CONFIG_VFAT_FS vfat.o)
* /proc fájlrendszer (CONFIG_PROC_FS)
* ext2fs fájlrendszer támogatás (CONFIG_EXT2_FS ext2.o)
_________________________________________________________________

5.2.3. USB támogatás

* USB támogatás (CONFIG_USB usbcore.o)
* Elõzetes USB eszköz fájlrendszer (CONFIG_USB_DEVICEFS)
* USB háttértár (mass storage) támogatás (CONFIG_USB_STORAGE
usb-storage.o)
_________________________________________________________________

5.3. Jegyzetek

Az alábbi listában a nagybetûs részek a .config fájlban levõ
változóneveket jelentik. Ezt a fájlt a rendszermag-forrás gyökérkönyvtárában
lehet megtalálni (/usr/src/linux/). Az xxx.o részek a modulra utalnak,
melyek a moduláris megközelítés során keletkeznek. Ha nincs hivatkozás egy
modulra, akkor az az opció kizárólag rendszermagba fordítva érhetõ el.

Különbözõ rendszermag verziók más-más módon jelölhetik az egyes
beállításokat, például a make menuconfig vagy make xconfig használatakor.
Ezért a változók, mint például CONFIG_USB, megbízhatóbb jelölések lehetnek.
Ezeket az adott opció súgójából tudhatjuk meg.

A naprakész Linux disztribúciók, mint például RedHat és SuSE, valószínûleg
már tartalmazzák a megfelelõ beállításokat belefordítva a rendszermagba.

Az USB támogatás alatt számos digitális fényképezõgép beállításait
elérhetjük.

Ajánlatos utánanézni a [59]4 pontban felsorolt írásokban, ha fontolóra
vesszük a rendszermag (újra)fordítását.
_________________________________________________________________

6. Néhány alapfogalom

Ebben a fejezetben néhány linuxos alapfogalmat tekintünk át röviden, melyek
segíthetik a lentebb részletezett módszerek megértését.
_________________________________________________________________

6.1. A /proc fájlrendszer

A /proc fájlrendszer ablakként szolgál, melyen keresztül láthatjuk egy
linuxos rendszer mûködését. A dokumentum szempontjából legfontosabb
objektumok a következõ könyvtárak: /proc/bus/usb/ és /proc/scsi/. Ezek
segítségével fogjuk ellenõrizni, hogy a rendszermag céljainknak
megfelelõen, helyesen van-e beállítva ([60]7.2 ).
_________________________________________________________________

6.2. SCSI eszközök

A memóriakártya egy USB adattároló eszköznek tekinthetõ, ami a rendszer
felé egy cserélhetõ SCSI lemez (sd). Az SCSI lemezes eszközök a /dev
(eszközök) könyvtárban /dev/sda, /dev/sdb, ... néven érhetõk el. Ha több
különbözõ egységünk van, ezek sorban a /dev/sda, /dev/sdb stb. eszközökhöz
lesznek rendelve. Ha például egy memóriakártya és egy digitális
fényképezõgép van csatlakoztatva, akkor az egyik kapja a /dev/sda-t, a
másik pedig a /dev/sdb-t. A tesztek azt mutatják, hogy az elsõ észlelt
eszköz lesz sda és a /proc/scsi/usb-storage-0 könyvtár fogja képviselni. Azt
viszont nem lehet tudni, hogy mi történik, ha bootolás közben mindkét eszköz
jelen van. A /proc/partitions fájlban meg lehet nézni a partíciók listáját,
benne sda, sda1, sdb bejegyzésekkel. A 2.6-os rendszermag sorozatban ezt a
problémát nagyon elegánsan oldják meg ([61]12 ).

A továbbiakban feltételezzük, hogy csupán egyetlen memóriakártya van, és az
a /dev/sda-hoz van rendelve.

A legtöbb disztribúcióban ezek a pontok megvannak. Az alábbi paranccsal
leellenõrizhetõ, hogy nálunk is léteznek-e: ls /dev/sda*. Ha nincsenek,
létrehozhatjuk õket az alábbiakkal (root felhasználóként, ezt jelzi a
kettõs kereszt).

# mknod /dev/sda b 8 0
# mknod /dev/sda1 b 8 1
# mknod /dev/sda2 b 8 2

stb, egészen /dev/sda15-ig, ha szükséges. Az eszköz egy egészként a
/dev/sda-hoz van rendelve, és a /dev/sdax (x = 1 ... 15) jelentik a
különbözõ partíciókat. Késõbb leírjuk hogyan lehet különbözõ
fájlrendszerekhez különbözõ partíciókat készíteni (lásd. [62]8 és
[63]9 ). Ha a memóriakártyát csak egyetlen partícióval
(fájlrendszerrel) akarjuk használni, a /dev/sda1 elegendõ lesz.
_________________________________________________________________

6.3. Az USB eszköz fájlrendszer

Ezt a dinamikusan generált fájlrendszert a /proc/bus/usb/ könyvtárba lehet
felcsatolni, ezért elengedhetetlen, hogy ez a könyvtár létezzen. Mikor fel
van csatolva, több mindent lehet látni a /proc/bus/usb/ és a /proc/scsi/
könyvtárakban ([64]7.3 ). A /proc/bus/usb/devices fájlból megtudhatjuk
melyik USB eszköz van felcsatlakoztatva ( less /proc/bus/usb/devices). Kis
erõfeszítést igényel, hogy megértsük a képernyõn megjelenõ szöveget, de
azért nem nehéz. A memóriakártya mint Mass Storage Device van jelölve.
_________________________________________________________________

6.4. Az ext2 fájlrendszer

Az ext2 fájlrendszer még mindig a legelterjedtebb Linux rendszereken. Igen
sokoldalú és kifinomult, felvértezve engedélyekkel
(olvasás-írás-végrehajtás, kinek van engedélye, hogy csináljon valamit),
tulajdonlással (felhasználó, csoport, mások), idõbélyeggel (mikor volt
utoljára módosítva) stb. Ezenfelül vannak segédeszközei egy ext2-vel
ellátott eszköz komplett karbantartásához ([65]11 ). Ha egy flash memória
eszközt kizárólag linuxos gépeken használunk érdemes azt ext2-re formázni
(lásd. [66]8 ).
_________________________________________________________________

6.5. A vfat fájlrendszer

A vfat engedélyezésével a rendszermagban, lehetõvé válik Dos/Windows alatt
készített fájlrendszerek felcsatolása. A legtöbb memóriakártya Windowson
való használathoz van formázva, ezért tekinthetjük vfat-formázottnak. A vfat
fájlrendszer kevésbé kifinomult mint az ext2, ezért sokkal gazdaságosabb a
memóriát illetõen. A jogosultságok másként vannak, mint ext2-ben, ami azt
eredményezi, ha egy ext2 fájlt vfat-re mentünk, az újra megjelenik más
engedélyekkel. Ennek ellenére, ha a memóriakártyát linuxos és windowsos
gépek közötti adatcserére használjuk, a legjobb amit tehetünk, hogy
meghagyjuk vfat formában. A kompromisszumot az jelenti, ha kétfelé
particionáljuk a memóriakártyát: egy vfat és egy ext2 fájlrendszerrel.
Legalábbis a linuxos gépek képesek kezelni mindkettõt. Bõvebben: [67]9 .
_________________________________________________________________

6.6. Parancs opciók magyarázata

A dokumentumban felhasznált parancsok rövid listája:

* mount -t ext2 /dev/sda1 /mnt/memstick Felcsatolja az sda1 eszközt
ext2 fájlrendszerrel az /mnt/memstick könyvtárba.
* ls -l Teljes listázás (módok, tulajdonos stb.)
* mkdosfs -F 32 /dev/sda1 FAT32 Ms-dos fájlrendszer készítése a
/dev/sda1 partíción.
* ln -s /dev/sda1 /dev/flash Szimbolikus hivatkozást készít a
létezõ /dev/sda1 partícióhoz /dev/flash néven.
* mkdir -m 777 /mnt/memstick/superdir Létrehoz egy új könyvtárat,
melyre mindenki rendelkezik rwx jogokkal.
* dumpe2fs -h /dev/sda1 Kiírja a /dev/sda1 ext2 partíció fejlécét.
_________________________________________________________________

7. Alapvetõ ellenõrzések

Fontos

Mielõtt hozzákezdenénk, távolítsuk el a hasonló eszközöket az USB
buszról, azért, hogy biztosan azt az eszközt lássuk és írjuk,
amelyiket szeretnénk.
_________________________________________________________________

7.1. Gyors ellenõrzés

Lehetséges, hogy a rendszer már fel van készítve USB flash memória eszközök
kezelésére. Ennek elöntéséhez egyszerûen adjuk ki a $ mount parancsot egy
x-terminálról. Ha valami hasonló jelenik meg a kimenetben:

none on /proc/bus/usb type usbfs (rw)

akkor a [68]7.4 pontnál lehet folytatni, azonban érdemes lehet átnézni
a közbensõ részt is. Akkor sincs baj, ha a teszt sikertelen.
_________________________________________________________________

7.2. A /proc fájlrendszer tesztelése

Néhány dolgot le lehet ellenõrizni a /proc könyvtárban, hogy
meggyõzõdjünk arról, a rendszermag tartalmazza a beállításokat, vagy a
megfelelõ modulok betöltõdtek. Elõször nézzük meg, hogy a /proc/bus/usb
könyvtár létezik-e. Ha igen, a rendszermagban van USB alrendszer támogatás.
Ha nem, akkor a rendszermagot újra kell fordítani megfelelõ USB
támogatással (lásd. [69]5.2.3 ), vagy a frissíteni kell azt. Másodszor a
/proc/scsi könyvtár meglétét kell ellenõrizni. Ha ott van, minden rendben,
ellenkezõ esetben a SCSI támogatást bele kell fordítani a rendszermagba
(lásd. [70]5.2.1 ).

A /proc-nak rendelkeznie kell az USB fájlrendszer csatolási pontjával. Ez a
pont a /proc/bus/usb. Ha megvan, a rendszermag helyesen van beállítva.
_________________________________________________________________

7.3. Az USB fájlrendszer felcsatolása

Ha az elõzõ rész ellenõrzései sikeresek voltak, következõ lépésként
csatolni kell az USB fájlrendszert. Ezt root felhasználóként kell megtenni a
következõképpen:

# mount -t usbfs none /proc/bus/usb

Megjegyzés

Régebbi rendszermag-verziókban a fenti mount parancs usbfs paraméterét
ki kell cserélni usbdevfs-re. 2.4.20-as Linuxokban mindkét változat
mûködik.

Ha minden rendben, végezzünk további teszteket. Elsõ a gyors
ellenõrzés ([71]7.1 ). Az alapos ellenõrzéshez adjuk ki a # ls -l
/proc/bus/usb parancsot, ami valami hasonló kimenetet fog adni:
dr-xr-xr-x 1 root root 0 Sep 19 14:21 001
dr-xr-xr-x 1 root root 0 Sep 19 14:21 002
-r--r--r-- 1 root root 0 Sep 19 22:30 devices
-r--r--r-- 1 root root 0 Sep 19 22:30 drivers

A /proc/scsi/usb-storage-0/ könyvtárnak most már léteznie kell, és az
egyik benne levõ fájl az alábbiakat tartalmazza. Az én rendszeremben
a $ less /proc/scsi/usb-storage-0/1 parancs a következõt írja ki:
Host scsi1: usb-storage
Vendor: Generic
Product: Mass Storage Device
Serial Number: None
Protocol: Transparent SCSI
Transport: Bulk
GUID: 0ed166800000000000000000
Attached: Yes/No

Ha a flash meghajtó csatlakoztatva van, az utolsó sorban a "Yes"
bejegyzés olvasható, egyébként pedig a "Nõ.
_________________________________________________________________

7.4. Vfat tesztek

Most már készen állunk arra, hogy kiderítsük mûködik-e a memóriakártya.
Feltételezzük, hogy az eszköz gyári új állapotban van. A használati útmutató
valószínûleg tartalmazza, hogyan állítsuk be Windowshoz. Van egy jel, hogy
vfat fájlrendszerre van formázva. Mielõtt megpróbálnánk felcsatolni,
készítsünk egy csatolási pontot neki a következõ paranccsal: # mkdir -m 777
/mnt/memstick A felcsatolás parancsa:

# mount -t vfat /dev/sda1 /mnt/memstick

Ha minden simán ment, már láthatjuk az eszközt: # ls /mnt/memstick.

Most próbáljunk ki néhány alapvetõ dolgot, mint például könyvtár
létrehozása az eszközön, és egy szöveges fájl másolása:
# mkdir /mnt/memstick/apollo
# cp /home/myname/myfavourite_file /mnt/memstick/apollo/.

Listázzunk újra (# ls -l /mnt/memstick) és figyeljük meg az
engedélyeket.

Csatoljuk le az eszközt (# umount /dev/sda1) és csatoljuk fel újra
ahogy elõzõleg is tettük. Listázzunk megint és nézzük meg az
engedélyeket. Valószínûleg a szöveges fájlnak van x-jogosultsága,
vagyis futtathatóvá vált. Ez teljesen szokványos a vfat
fájlrendszerben. Ha elégedett vagy ezzel, csatold le az eszközt, és
menj a [72]10 pontra.
_________________________________________________________________

8. Ext2 fájlrendszer létrehozása

Az itt leírt eljárások során az egész flash memória eszközön egyetlen
ext2-es partíciót alakítunk ki. Ez alkalmasabbá teszi az eszközt linuxos
gépek közötti használatra. Azonban semmiképpen se tegyük, ha Windowson is
használni akarjuk.

Fontos

A /dev/sda könyvtárba felcsatolt eszköz újra lesz formázva és az
összes adat törlõdik róla. Mielõtt hozzákezdenénk, távolítsuk el a
hasonló eszközöket az USB buszról, azért, hogy biztosan azzal az
eszközzel dolgozunk, amelyikkel szeretnénk.
_________________________________________________________________

8.1. Particionálás

Feltételezzük, hogy a flash memória a /dev/sda könyvtárba van felcsatolva.
Ebben a fejezetben azt az esetet nézzük, melyben az egész eszköznek egyetlen
ext2 partíciót készítünk. Az alábbi példában egy 128MB-os flash memóriát
formáztunk ext2 fájlrendszerre. Emiatt látható 131MB és 888 cilinder az
ábrán. Az fdisk segédprogramot használtuk, ami egyszerûen kiolvassa ezeket
az adatokat az eszközbõl.

Az összes mûveletet root felhasználóként végezzük. A partíciót a /dev/sda
egységen alakítjuk ki. (nem a /dev/sda1-en). Az eljárást magyarázatokkal
tûzdelt lépések sorozataként mutatjuk be. Az fdisk alap promptja Command (m
for help):, és bármely fázisnál üthetünk m-et az érvényes parancsok
megtekintéséhez. Ha ezt tesszük, az eredmény a következõ lesz:

Command action
a toggle a bootable flag
b edit bsd disklabel
c toggle the dos compatibility flag
d delete a partition
l list known partition types
m print this menu
n add a new partition
o create a new empty DOS partition table
p print the partition table
q quit without saving changes
s create a new empty Sun disklabel
t change a partition's system id
u change display/entry units
v verify the partition table
w write table to disk and exit
x extra functionality (experts only)

A memóriakártyát csatlakoztassuk, de ne csatoljuk fel. Ügyeljünk arra,
hogy az írásvédõ ki legyen kapcsolva.

Az eljárás:
# fdisk /dev/sda
Command (m for help):d {enter}
Selected partition 1
Command (m for help):n {enter}
Command action
e extended
p primary partition (1-4)
p {enter}
Partition number (1-4):1 {enter}
First cylinder (1-888, default 1): {üss enter-t}
Using default value 1
Last cylinder ... (1-888, default 888): {üss enter-t}
Using default value 888

Most ellenõrizhetjük a partíciós tábla kiíratásával, hogy minden
rendben ment-e.
Command (m for help): p
Disk /dev/sda: 131 MB, 131072000 bytes
9 heads, 32 sectors/track, 888 cylinders
Units = cylinders of 288 * 512 = 147456 bytes

Device Boot Start End Blocks Id System

/dev/sda1 1 888 127856 83 Linux

Gyõzõdjünk meg róla, hogy a partíciót nem állítottuk be
bootolhatónak, ekkor nincs csillag a partíciós tábla "Boot"
oszlopában. Továbbá az "Id" és a "System" megegyeznek a fenti
táblázatban levõkkel. Ez azt mutatja, hogy az eszközt ext2-re
formázhatjuk (következõ rész). Ezek az alapértelmezett értékek. Ha
valami nem stimmel, akkor megváltoztathatjuk a következõ
parancsokkal:
Command (m for help): a [toggle a bootable flag]
Command (m for help): t [change a partition's system id]

Ha (vagy amikor) a partíciós tábla helyes, az eljárás befejezéséhez:
Command (m for help): w [write table to disk and exit]

Meg is van!
_________________________________________________________________

8.2. Az eszköz formázása

A particionálás befejezése után egyenesen az eszköz formázásához érkeztünk.
Ehhez az mke2fs segédprogramot fogjuk használni:

# mke2fs /dev/sda1

A memóriakártya LED-je ezalatt folyamatosan villog. Mikor abbahagyja,
a program végzett.
_________________________________________________________________

8.3. Teszt - ext2

A formázás sikerének ellenõrzéséhez ismételjük meg a [73]7.3 és a [74]7.4
fejezetben leírtakat két kis eltéréssel. Az elsõ eltérés az, hogy a mount
parancs a következõ:

# mount -t ext2 /dev/sda1 /mnt/memstick

A második különbség, hogy a szöveges fájl engedélyei ezentúl nem
módosulnak.
_________________________________________________________________

9. Két partíció létrehozása

9.1. Particionálás

A bemutatásra kerülõ eljárás során a flash memória eszközt kétfelé
particionáljuk, az egyiket ext2-re, a másikat pedig vfat-re formázzuk. Ez
kényelmes lehet azokban az esetekben, mikor két (vagy több) linuxos (ext2)
gép, valamint linuxos és windowsos gépek (vfat) között cserélünk adatokat.

Fontos

Ebben a részben bemutatjuk, hogyan hozzunk létre két partíciót a
memóriakártyán: az egyik felét vfat-nek, a másikat pedig az ext2-nek.
Így sokoldalúbb lesz az eszköz, de kicsit megosztott is. Az eljárás
nem lesz olyan részletes, mint a [75]8.1 fejezetben. Az ott leírtak
lesznek ismételve, valamint mindkét fájlrendszer hexadecimális kódja
közvetlenül lesz beírva ("t" bejegyzést követõ sorok: Win95 = b;
Linux = 83). Ha a partíció csak Linuxnak lesz, - szükségtelen mondani
- a Linux az alapértelmezés. Továbbá jegyezzük meg, hogy a vfat
partíciót hozzuk létre elsõként - a Windows miatt kell így tennünk.
# fdisk /dev/sda

Command (m for help): d
Selected partition 1

Command (m for help): n
Command action
e extended
p primary partition (1-4)
p
Partition number (1-4): 1
First cylinder (1-888, default 1):
Using default value 1
Last cylinder or +size or +sizeM or +sizeK (1-888,
default 888):444
Command (m for help): t
Selected partition 1
Hex code (type L to list codes): b

Changed system type of partition 1 to b (Win95 FAT32)

Command (m for help): n
Command action
e extended
p primary partition (1-4)
p
Partition number (1-4): 2
First cylinder (445-888, default 445):
Using default value 445

Last cylinder or +size or +sizeM or +sizeK (445-888,
default 888):

Using default value 888

Command (m for help): t
Partition number (1-4): 2
Hex code (type L to list codes): 83

Command (m for help): p

Disk /dev/sda: 131 MB, 131072000 bytes
9 heads, 32 sectors/track, 888 cylinders
Units = cylinders of 288 * 512 = 147456 bytes

Device Boot Start End Blocks Id System
/dev/sda1 1 444 63920 b Win95 FAT32
/dev/sda2 445 888 63936 83 Linux

Command (m for help):w

Megjegyzés

Figyeljük meg, hogy a tábla írása elõtt a második partíciót is
létrehoztuk.

A döntés, hogy pontosan a közepén választottuk ketté az egységet
(128MB-os memória kártya 1--444; 445--888) teljesen önkényes volt.
Bármely más elgondolás ugyanolyan jó.

A "delete" részt annyiszor kell ismételni, ahány partíció van az
egységen.
_________________________________________________________________

9.2. Az ext2/vfat rendszer létrehozása

Ez a lépés a [76]8.2 fejezet ismétlése. Az elsõ lépés létrehozza a DOS-os
vfat, a második pedig a linuxos ext2 partíciót.

# mkdosfs -F 32 /dev/sda1
# mke2fs /dev/sda2
_________________________________________________________________

9.3. Teszt - ext2 és vfat

Egyszerûen végezzük el a [77]7.4 és a [78]8.3 fejezetben leírt teszteket
külön az egyes partíciókra. A csatolási parancsok:

# mount -t vfat /dev/sda1 /mnt/fatstick
# mount -t ext2 /dev/sda2 /mnt/memstick

Ezzel felcsatoltuk az eszköz mindkét partícióját.
_________________________________________________________________

9.4. A Linux beállítása a kettõs partícióhoz

Az a linuxos gép amin a particionálást végeztük, helyesen fogja kezelni a
kettõs partíciót. Mikor elvisszük az eszközt egy másik linuxos géphez, az
csak a /dev/sda1 partíciót fogja látni. Ez talán egy hibája a
rendszermagnak. A új gépen a következõt kell tennünk:

# fdisk /dev/sda
Choose p; check partition table
If satisfied, choose w
# less /proc/partitions

Az eszköznek így már megvan minden partíciója és rajtuk az adatok
érintetlenül. Egyetlen partíció esetén a fentieket nem szükséges
elvégezni.
_________________________________________________________________

10. A memóriakártya hozzáférhetõvé tétele

Eddig csupán a rendszer beállításának és a memóriakártyák formázásának
menetét írtuk le. Az USB eszközök fájlrendszereinek felcsatolása
rugalmatlan, a nem root felhasználók számára egyszerûbbé kell tennünk az
eszköz felcsatolását. Ehhez csupán néhány dolgot kell megtennünk.

Az alábbi eljárás az összetettebb esetre vonatkozik, melyben a
memóriakártyát kétfelé particionáltuk ([79]9 ). Egyetlen ext2 partíció
esetén a dolog még egyszerûbb: a vfat-ra vonatkozó sorokat elhagyjuk és az
sda2-t kicseréljük sda1-re.

Feltételezzük, hogy a /mnt/memstick és /mnt/fatstick csatolási pontok
rendelkezésre állnak. Nem kötelezõ ezeket a neveket használni, és nem kell
az /mnt könyvtárba rakni õket.

Az emlékezést megkönnyítendõ, készítsük el a következõ szimbolikus
hivatkozásokat:

# ln -s /dev/sda1 /dev/fatflash
# ln -s /dev/sda2 /dev/flash

A gördülékenyebb és könnyebb felcsatolásért adjuk a következõ sorokat
az /etc/fstab fájlhoz: (lásd. a megjegyzéseket a [80]7.3 végén)
none /proc/bus/usb usbfs defaults 0 0
/dev/flash /mnt/memstick ext2,vfat rw,user,noauto 0 0
/dev/fatflash /mnt/fatstick vfat rw,user,noauto 0 0

A középsõ sor engedélyezi a felcsatolást ext2 és vfat esetben is. Az
utolsó két sor lehetõvé teszi bármely felhasználó számára az eszköz
felcsatolását a következõ parancsokkal:
$ mount /dev/flash [ext2-nek vagy vfat-nek]
$ mount /dev/fatflash [vfat-nek]

Lehetséges mindkét partíció egyidejû felcsatolása is. Lásd. [81]9
fejezet.

Egyetlen ext2 partíció esetén nem tûnik lehetségesnek, hogy bármely
(nem root) felhasználó írható-olvasható módban csatolja fel az
eszközt. A megoldáshoz készítsünk egy könyvtárat a memóriakártyán,
amit a felhasználó birtokol, teljes hozzáféréssel. Root
felhasználóként adjuk ki a következõ parancsokat:
# mount /dev/flash
# mkdir -m 777 /mnt/memstick/superdir
# chown charles:charles /mnt/memstick/superdir

Ha az eszköz vfat formátumú, ez a lépés nem szükséges.

Végezetül, íme egy kis szkript, amit a saját (ext2) flash meghajtóm
fel- és lecsatolásához használok:
#!/bin/bash
EXCODE="keepit"
green='\033[0;32m'
yellow='\033[0;33m'
## ___________________________
## Function to echo in colours
echo_in_color ()
{
message=$2
message1=$4
color=$1
color1=$3
echo -e -n $color
echo -n $message
echo -e -n $color1 " "
echo -n $message1 " "
tput sgr0
return
}
## ___________________________
clear
mount /dev/flash
echo_in_color $green "Flash drive mounted"
sleep 2
while [ $EXCODE != "flexit" ]
do
clear
echo_in_color $yellow "Enter [flexit] to unmount and exit:
"
read EXCODE
done
umount /dev/flash
exit

Egy FVWM menübõl hívom meg az Exec exec xterm -geometry 43x2+1250+0
-e /home/nikos/bin/flashdrive paranccsal, ami valamelyik sarokban
megjelenõ kis x-term ablakban futtatja. A horizontális elhelyezést
(1250) a képernyõ felbontásához kell beállítani.
_________________________________________________________________

11. Karbantartás

11.1. A fájlrendszer vizsgálata

Hasznos szokás a flash memórián levõ ext2 fájlrendszer gyakori
ellenõrzése. Ehhez használjuk a dumpe2fs programot a következõ módon: #
dumpe2fs -h /dev/sda1 (root felhasználóként kell felcsatolni az eszközt). Az
eredmény az alábbihoz hasonló lesz:

Filesystem volume name: <none>
Last mounted on: <not available>
Filesystem UUID: c42a6963-5e6a-4cd2-b7d7-c8f09dca6c52
Filesystem magic number: 0xEF53
Filesystem revision #: 1 (dynamic)
Filesystem features: dir_index filetype sparse_super
Default mount options: (none)
Filesystem state: clean
Errors behavior: Continue
Filesystem OS type: Linux
Inode count: 32000
Block count: 127856
Reserved block count: 6392
Free blocks: 116456
Free inodes: 31922
First block: 1
Block size: 1024
Fragment size: 1024
Blocks per group: 8192
Fragments per group: 8192
Inodes per group: 2000
Inode blocks per group: 250
Filesystem created: Sat Sep 20 12:43:00 2003
Last mount time: Tue Oct 28 14:13:03 2003
Last write time: Tue Oct 28 14:28:27 2003
Mount count: 13
Maximum mount count: 35
Last checked: Sat Oct 18 11:28:26 2003
Check interval: 15552000 (6 months)
Next check after: Thu Apr 15 11:28:26 2004
Reserved blocks uid: 0 (user root)
Reserved blocks gid: 0 (group root)
First inode: 11
Inode size: 128
Default directory hash: tea
Directory Hash Seed: 118bee0a-efa5-4771-967e-41a0badd0355

Néhány fontos szempontot szükségesnek tartunk kiemelni:

* Az ext2 fájlrendszer létrehozásakor megadja, hogy hányszor lehet
felcsatolni mielõtt ellenõrizni kellene. Ezt láthatjuk a Maximum
mount count (35) és a Check interval (lejárati idõ) sorokban.
* Az eddigi használat: Mount count és Last checked.
* Hibás fájlok (sérült blokkok) létezése: Filesystem state.

A rendszer figyelmeztetéseket küldhet ezekrõl a dolgokról az
eszközrõl történõ olvasáskor vagy felcsatoláskor.
_________________________________________________________________

11.2. És eztán?

Amikor a számláló eléri a küszöbértéket, vagy hibás fájlok vannak, futtassuk
a # fsck.ext2 /dev/sda1 programot a felcsatolt eszközön. Ez frissíti a
számlálókat, valamint kijavítja a hibás blokkokat.

Megjegyzés

Vfat fájlrendszer esetén a dump program nem tûnik jónak. A # dumpe2fs
-f /dev/sda1 parancs nem használható vfat fájlrendszeren. Létezik egy
dosfsck nevû program (csupán alfa verzió), de kockázatos nem saját
magunk által formázott eszközön futtatni.
_________________________________________________________________

12. A 2.6-os Linux rendszermag

12.1. Mik az újdonságok?

A rendszer beállítása a fent leírt módon tökéletes 2.4.x rendszermagok
esetén, azonban 2.6.x (x = 0, 1, 2, 3, a készítés idõpontjakor) esetén
sokkal több lehetõségünk van:

* Az USB eszközök gyorscseréjét (hotplugging) nagy mértékben
javították, így lehetõségünk van menet közben USB eszközöket fel-
és lecsatolni. Ha felcsatolunk, az eszköz megjelenik a /proc
fájlrendszerben, az eltávolítás után pedig eltûnik onnan.
* Bemutatkozott a sysfs rendszer. Ezt használva a csatlakoztatott
eszközök egy szûk köre, azok jellemzõi és a rajtuk lévõ
fájlrendszerek node-jai talán elérhetõk.
* A gyorscseréhez szükséges részeket tökéletesítették, így már a
felcsatolás sorrendjétõl függetlenül meg tudjuk különböztetni az
eszközöket.
_________________________________________________________________

12.2. Rendszermag beállítások

A rendszermag konfigurációs beállításai nagyrészt megegyeznek a [82]5.2
fejezetben leírtakkal. A beállító menüt azonban (# make menuconfig)
szisztematikusan átszervezték.
_________________________________________________________________

12.2.1. Busz beállítások

* Gyorscserés eszközök támogatása (CONFIG_HOTPLUG)
_________________________________________________________________

12.2.2. Eszközmeghajtók

* SCSI eszköz támogatás
* SCSI eszköz támogatás (CONFIG_SCSI scsi_mod)
* hagyományos /proc/scsi támogatás (CONFIG_SCSI_PROC_FS)
* SCSI lemez támogatás (CONFIG_BLK_DEV_SD sd_mod)
*
* USB támogatás
* USB támogatás (CONFIG_USB usbcore)
* USB eszköz fájlrendszer (CONFIG_USB_DEVICEFS)
* UHCI HCD támogatás (CONFIG_USB_UHCI_HCD uhci_hcd)
* USB Mass Storage támogatás (CONFIG_USB_STORAGE usb_storage)
_________________________________________________________________

12.2.3. Fájlrendszerek

* ext2 fájlrendszer (CONFIG_EXT2_FS ext2)
*
* DOS/FAT/NT fájlrendszerek
* DOS FAT fájlrendszer támogatás (CONFIG_FAT_FS fat)
* MSDOS fájlrendszer támogatás (CONFIG_MSDOS_FS msdos)
* VFAT (Windows 95) fájlrendszer támogatás (CONFIG_VFAT_FS vfat)
*
* Látszólagos fájlrendszerek
* /proc fájlrendszer támogatás (CONFIG_PROC_FS)
_________________________________________________________________

12.3. Megjegyzések

A saját érdekedben ajánlatos elolvasni az [83]Migrating to Linux Kernel 2.6
(Áttérés a 2.6-os Linux rendszermagra) leírást, de nem szükséges olyan
lépéseket követni, amelyeket nem tudsz.
_________________________________________________________________

12.4. Gyorscsere és elnevezés

A [84]6.2 fejezetben tárgyaltuk az egy idõben felcsatolt USB eszközök
esetét. A nehézséget az okozza, hogy a felhasználó számára nehéz az eszközök
megkülönböztetése. Elõrehaladás történt ez ügyben a [85]Linux Hotplug
Project -ben (Linux Gyorscsere Projekt ) (keress rá a hotplug-ra), és a
2.6-os rendszermag-családban már meg is valósították, lehetõvé téve a
probléma hatékony kezelését. Ehhez szükség van néhány dologra:

* sysfs - a Linux-2.6.x-os rendszermagba alapértelmezetten bele van
fordítva
* [86]sysfsutils-0.4.0 vagy késõbbi verziók
* [87]hotplug-2004_01_05 vagy késõbbi verziók
* [88]udev-016 vagy késõbbi verziók
_________________________________________________________________

12.4.1. Telepítés

A sysfs fájlrendszer.

A sysfs fájlrendszer része a 2.6-os rendszermag sorozatnak. Az udev és
a sysfstools használja, hogy információt szerezzenek
rendszermag-objektumokról (eszközök stb.): tulajdonságaikat és közös
kapcsolatukat. Az aktiválás a következõképpen történik:
# cd /
# mkdir sys
# mount -t sysfs none /sys

Az ls -F /sys parancs kiírja az egész könyvtárstruktúrát
bejegyzésekkel, mint például block/, bus/, ... Ez is sikerült. A
felcsatolást tartóssá tehetjük, ha az alábbi sort az /etc/fstab
fájlhoz adjuk:
none /sys sysfs defaults 0 0

Sysfsutils.

A szokványos módon telepíthetõ, nem igényel speciális beállítást. A
README fájl útmutatásai jól érthetõk. Azonban elsõként
bizonyosodjunk meg arról, hogy az /usr/local/lib bejegyzés szerepel az
/etc/ld.so.conf fájlban. Erre azért van szükség, hogy a libsysfs.so
programkönyvtárakat felismerje a rendszer. Az telepítés után
ellenõrizzük, hogy az /usr/local/bin/lsbus és az
/usr/local/bin/systool segédprogramok települtek-e. Végül pedig
ellenõrizzük, hogy a fent említett programkönyvtárak helyesen be
vannak linkelve (ldconfig -p | grep libsysfs).

Gyorscsere.

Következõ lépésként telepítsük a hotplug szkripteket. Ha megvan,
ellenõrizzük mûködésüket: less /proc/sys/kernel/hotplug. Az eredmény
valami hasonló lesz: /sbin/hotplug. Ha mégsem, akkor egy megfelelõ
inicializáló szkriptbe (például: /etc/rc.d/rc.local) írjuk be: echo
"/sbin/hotplug" > /proc/sys/kernel/hotplug. Ezt a parancsot (root
felhasználóként) kiadhatjuk magunk is az ellenõrzés elõtt. A
telepítés különösen egyszerû: # make install. Ezután nézzük meg, hogy
a /sbin/hotplug szkript megvan-e.

Udev.

Ez az utolsó telepítés. Tanulmányozzuk a README fájlt, és kövessük a
make USE_KLIBC=true futtatásához szükséges lépéseket. Ha már
fordítottál 2.6.x-es rendszermagot, nem fog gondot okozni.
Ellenõrizzük, hogy az /sbin/udev és az /sbin/udevinfo léteznek-e.
Vannak más fájlok is, az egyik nagyon fontos az /etc/udev/udev.rules.
Ha van egy mûködõ rendszered, amivel mûködik a memóriakártyád
(ahogy fent bemutattuk), és felcsatolod azt, kipróbálhatod, hogy a
rendszer látja-e (sda, sda1, ...): ls /udev. Ha ott van, csatold le és
listázz újra. Már nem lesz ott!
_________________________________________________________________

12.4.2. Memóriakártyák elnevezése

Az udev lehetõséget biztosít a memóriakártyák felismerésére, néhány
beépített tulajdonság alapján. Ez a vendor azonosító alapján mûködik, amit
a systool -vb scsi | grep vendor paranccsal tudhatunk meg, ha az eszköz
csatlakoztatva van. Egy listát kapunk a csatlakoztatott SCSI eszközökrõl
(emlékezzünk, hogy a memóriakártya a rendszer felé egy SCSI eszköz; [89]6.2
fejezet). Feltételezzük, hogy egyidejûleg két memóriakártya van
felcsatolva. Ekkor két vendor azonosítót találunk. Név szerint: "UFD" és
"STORAGE". Adjuk a következõ sorokat az /etc/udev/udev.rules fájlhoz (akár
az elejére is lehet):

## Flash Memory 1
BUS="scsi", SYSFS_vendor="UFD*", NAME="namib%n"

## Flash Memory 2
BUS="scsi", SYSFS_vendor="STORAGE*", NAME="kalahari%n"

A vendor azonosítóban lehetnek kiegészítõ szóközök, ezért kellettek a
csillagok. Ne hagyjuk le õket. Válasszuk el, majd ismét
csatlakoztassuk a memóriakártyákat, és adjuk ki a ls /udev parancsot.
A személytelen sda, sda1 stb. helyett kalahari, kalahari1, namib és
namib1 van kiírva. Ezzel elneveztük az eszközt a "vendor" információ
alapján. Mivel most már fel tudjuk ismerni az eszközt, nem probléma
többé, hogy mihez van rendelve. Már csak annyi dolgunk van,
létrehozzuk a szükséges csatolási pontokat, például /mnt/namib és
kalahari, valamint bejegyezzük õket az /etc/fstab fájlba:
/udev/namib1 /mnt/namib vfat,ext2 user,noauto,rw 0 0
/udev/kalahari1 /mnt/kalahari vfat,ext2 user,noauto,rw 0 0

Ez jó móka... És jusson eszünkbe, hogy vannak még más sivatagok is a
Földön.
_________________________________________________________________

13. Formaságok

13.1. Szerzõi jog

This document is copyrighted (c) 2003 Niko Sauer and is distributed under
the terms of the Linux Documentation Project (LDP) license, stated below.

Ha nincs másként feltüntetve, a Linux HOGYAN dokumentumok szerzõi jogait a
szerzõjük jegyzi. A Linux HOGYAN dokumentumok egészben vagy részben
másolhatók illetve terjeszthetõk, elektronikus vagy más módon, amennyiben
ez a szerzõi jogi megjegyzés megtalálható minden másolatban. Az üzleti
terjesztés is megengedett, azonban a szerzõ szeretne értesülni minden ilyen
kiadványról.

Minden fordításnak, összefoglaló munkának és olyan mûvek, amely forrásként
használ valamely Linux HOGYAN dokumentumot tartalmaznia kell ezt a szerzõi
jogi megjegyzést: senki sem készíthet HOGYANt felhasználó munkát és arra nem
szabhat ki további megszorításokat. Bizonyos feltételek mellett
engedélyezhetõ kivétel ezen szabályok alól; bõvebben a Linux HOGYAN
koordinátortól az alábbi címen.

Röviden, szeretnénk mindenkit buzdítani az információ elterjesztésére minél
több csatornán. Azonban szeretnénk, hogy mindenki megtartsa a copyright
megjegyzést a HOGYAN dokumentumokban, továbbá szeretnénk értesülni minden
újabb tervezett kiadásról.

Ha kérdésed van, írj a <[90]nikos@friedrichs.up.ac.za> címre.
_________________________________________________________________

13.2. A felelõsség teljes elhárítása

Semmilyen felelõsséget nem vállalunk a dokumentum tartalmával kapcsolatban.
Mindenki a saját felelõsségére használja az elgondolásokat, példákat. Mivel
ez egy új dokumentum, lehetnek benne hibák és pontatlanságok, amik akár a
rendszer károsodásához is vezethetnek. Ezért mindenki figyelmesen járjon el,
és habár ez különösen valószínûtlen, a szerzõ semmilyen felelõsséget nem
vállal érte.

Az összes szerzõi jog a tulajdonosuk birtokolja, hacsak nincs másként
jelezve. Egy szakkifejezés használatát nem tekintjük úgy, hogy hatással
lenne bármely márkanév vagy szolgáltatás védjegyének érvényességére.

Bizonyos termékek vagy márkanevek megnevezését nem tekintjük
hozzájárulásnak.

Erõsen ajánlott biztonsági mentéseket készíteni a rendszerrõl nagyobb
telepítések elõtt és rendszeres idõközönként.
_________________________________________________________________

13.3. Készítõk

Szeretném kifejezni mély hálámat fiaimnak Paulnak és Philipnek, akik
1995-ben rábeszéltek a Linuxra való áttérésre. Philip látott el alapos
tanácsokkal és nyújtott bepillantást, ami egy kellemes tanulságos
tapasztalattá tette ezt a projektet.

Emma Jane Hogbin a tanulmányában felvetett sok fontos kérdést, amik nagy
mértékben segítették a dokumentum fejlesztését.
_________________________________________________________________

13.4. Visszajelzés

Szívesen fogadok minden elektronikus levelet a dokumentum felhasználóitól, a
prezentációt érintõ fejlesztõ javaslatokkal és lehetséges
kiegészítésekkel.
_________________________________________________________________

13.5. Magyar fordítás

A magyar fordítást [91]Zalányi Balázs Andor készítette (2004.06.26). A
lektorálást [92]Daczi László végezte el (2004.06.26). A dokumentum
legfrissebb változata megtalálható a [93]Magyar Linux Dokumentációs Projekt
honlapján. A dokumentum fordítása a [94]Szegedi Tudományegyetem [95]nyílt
forráskódú szoftverfejlesztés speciálkollégiumának segítségével valósult
meg.

Megjegyzések

[96][1]

Ezen dokumentum erõsen támaszkodik a csillaggal jelölt írásokra.

References

1. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#purpose
2. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#physical
3. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#buying
4. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#reading
5. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#hardware
6. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#setup
7. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#kernel
8. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#notes
9. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#basics
10. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#proc
11. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#scsidev
12. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#usbfs
13. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#ext2fs
14. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#vfatfs
15. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#options
16. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#verifications
17. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#quick
18. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#proc-probe
19. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mounting
20. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#tests
21. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#ext2
22. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#partition
23. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#making-ext2
24. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#tests4
25. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mixed
26. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#double-partition
27. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#both
28. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mixed-tests
29. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#config-linux
30. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#users
31. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#maintain
32. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#fs-inspect
33. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#and-then
34. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#linux-2.6
35. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#What-is-new
36. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#kernel-options
37. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#notes-2.6
38. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#hotplug
39. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#formal
40. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#copyright
41. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#disclaimer
42. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#credits
43. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#feedback
44. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#AEN827
45. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#physical
46. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#FTN.AEN104
47. http://www.tldp.org/
48. http://tldp.fsf.hu/
49. http://www.tldp.org/HOWTO/USB-Digital-Camera-HOWTO
50. http://tldp.fsf.hu/HOWTO/USB-Digital-Camera-HOWTO-hu/index.html
51. http://www.tldp.org/HOWTO/Partition
52. http://www.tldp.org/HOWTO/The Linux SCSI-2.4-HOWTO
53. http://www.tldp.org/HOWTO/Kernel-HOWTO
54. http://tldp.fsf.hu/HOWTO/Kernel-HOWTO-hu/index.html
55. http://www.linux-usb.org/USB-guide/book1.html
56. http://www.tldp.org/guides.html
57. http://www.tldp.org/guides.html
58. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#linux-2.6
59. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#reading
60. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#proc-probe
61. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#linux-2.6
62. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#ext2
63. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mixed
64. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mounting
65. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#maintain
66. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#ext2
67. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mixed
68. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#tests
69. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#usb
70. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#scsi
71. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#quick
72. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#users
73. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mounting
74. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#tests
75. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#partition
76. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#making-ext2
77. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#tests
78. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#tests4
79. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mixed
80. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mounting
81. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#mixed
82. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#kernel
83. http://thomer.com/linux/migrate-to-2.6.html
84. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#scsidev
85. http://sourceforge.net/search/
86. http://linux-diag.sourceforge.net/Sysfsutils.html
87. http://sourceforge.net/projects/linux-hotplug
88. http://www.kernel.org/pub/linux/utils/kernel/hotplug
89. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#scsidev
90. mailto:nikos@friedrichs.up.ac.za
91. mailto:Zalanyi.Balazs.Andor[kukac]stud.u-szeged[pont]hu
92. mailto:dacas[kukac]fsf[pont]hu
93. http://tldp.fsf.hu/
94. http://www.u-szeged.hu/
95. http://www.inf.u-szeged.hu/~havasi/opensource/
96. file://localhost/home/dacas/tldp/convert/Flash-Memory-HOWTO-hu.html#AEN104