Linux + XFS HOGYANSzteroiddal fûtött LinuxRussel Ingram

        ringram@gargoylecc.com

   Verziótörténet
   Verzió: v1.1  2002.05.12 Átdolgozta: ri
   Frissült az SGI cvs-rõl szóló információ, ami már a jelenlegi
   állapotot tükrözi. Számos változtatás, pontosítás történt az olvasói
   visszajelzések alapján.
   Verzió: v1.02 2001.10.08 Átdolgozta: ri
   A dokumentum néhány megjegyzéssel, blokkjegyzettel lett kibõvítve. Az
   "Utolsó simítások" fejezetben kijavítottam az utasítások leírásában
   levõ hibát. Az "XFS segédprogramok fordítása és telepítése" fejezet
   megjegyzésében az e2fsprogs-devel csomag libuuid.a csomagra változott.
   Verzió: v1.01 2001.10.04 Átdolgozta: ri
   Hibajavítás az "Utolsó simítások" fejezetben, számos változás a
   külalakban.

   Ez a dokumentum leírja, hogyan építs fel egy SGI XFS naplózó
   fájlrendszeren futó Linux rendszert.
     _________________________________________________________________

   Tartalomjegyzék
   1. [1]Bevezetés

        1.1. [2]Az XFS naplózó fájlrendszer bemutatása
        1.2. [3]Elõszó, visszajelzés, készítõk
        1.3. [4]Szerzõi jog és a felhasználás feltételei
        1.4. [5]Magyar fordítás

   2. [6]Elõkészületek az XFS támogatás telepítéséhez

        2.1. [7]A Linux 2.4.x-XFS forráskód letöltése
        2.2. [8]XFS támogatás: kernelbe fordítva vagy modulként betöltve?

   3. [9]Kernel beállítás és telepítés

        3.1. [10]A kernel beállítása az XFS támogatáshoz
        3.2. [11]A kernel és a modulok fordítása
        3.3. [12]Az új kernel és modulok telepítése
        3.4. [13]Egy új bejegyzés hozzáadása a lilo beállításokhoz, a
                beállítások érvényesítése

        3.5. [14]Az XFS segédprogramok fordítása és telepítése
        3.6. [15]Az új kernel indítása

   4. [16]A fájlrendszer lecserélése

        4.1. [17]A gyökérkönyvtár átmásolása
        4.2. [18]Utolsó simítások

1. Bevezetés

1.1. Az XFS naplózó fájlrendszer bemutatása

Ez a dokumentum leírja, hogyan lehet egy Linux rendszert felépíteni és
futtatni az SGI XFS naplózó fájlrendszeren. Idézet az XFS GYIK-ból: "Az XFS
naplózó fájlrendszert az SGI fejlesztette ki az SGI IRIX operációs
rendszerhez történõ alkalmazásra, és most a GPL keretein belül a Linux
számára is használhatóvá vált. A fájlrendszer különösen jól méretezhetõ,
kihasználja a B-fa adta lehetõségeket a nagyméretû, több részletben tárolt
fájlok, és a különösen nagyméretû könyvtárak tárolásához. A naplózó
képesség azt jelenti, hogy búcsút mondhatunk az fsck hibajavítására történõ
várakozásra, vagy a fájlbejegyzési hiba miatti aggodalomnak." Az XFS naplózó
fájlrendszert az SGI alapvetõen a nagyteljesítményû kiszolgáló rendszerek
számára tervezte, ezért kapta a jelen leírás a "Szteroiddal fûtött Linux"
alcímet.
     _________________________________________________________________

1.2. Elõszó, visszajelzés, készítõk

Az Irix rendszeradminisztrátorok közösségének egészen friss tagjaként
valósággal szerelmese lettem az Irix számára kifejlesztett megbízható
fájlrendszernek (amely természetesen az XFS). Mondanom sem kell, figyelemmel
kísértem a fájlrendszer Linux-ra átírásáról szóló híreket, és már a
kezdetektõl fogva arról álmodoztam, hogy Linux rendszeremet csakis XFS
fájlrendszeren futtatom. A projekt már elérkezett arra a pontra, amikor ez
valósággá válhat (valójában ez már közel egy évvel a jelen írás megszületése
elõtt megtörtént). A nagyszámú programkészítési/ programátültetési projekt
ellenére a dokumentációk nem mindig olyan könnyen fellelhetõk, vagy
érthetõek mint szeretnénk. Ez a leírás ezt a helyzetet próbálja meg
orvosolni.

A jelen leírásban található információk Jason Walker és Russel Cattelan
által az XFS fejlesztõi listára küldött levelek gyûjteményén, az SGI Open
Source Development weboldalakon összegyûjtött információkon, valamint saját
(Russel Ingram) beállítási tapasztalataimon alapul.

Küldj nyugodtan egy e-mailt erre a címre: <[19]ringram@gargoylecc.com> ha
javítani valót találsz benne, vagy valamilyen információ/URL illetve egyéb
hiányzik belõle. Minél több visszajelzést kapok errõl HOGYANról, annál
több segítséget tudok nyújtani mindenkinek.

A leírás legfrissebb angol nyelvû változatát a következõ helyen találod:
[20]Gargoyle Computer Consulting .
     _________________________________________________________________

1.3. Szerzõi jog és a felhasználás feltételei

A szerzõi jogokat Russel Ingram birtokolja; copyright (c) 2001; ez egy
INGYENES leírás. A GPL feltételei szerint te is szabadon terjesztheted.

Ennek a leírásnak a tartalma Russel legjobb tudása szerint megfelel a
valóságnak. Mivel azonban az XFS linuxos átiratát emberek készítették el,
így lehetnek benne tévedések, hibák ezek idõnként elõfordulnak.

Semmilyen személy, csoport vagy egyéb szervezet nem felelõs a
számítógépe(i)dben esett bármilyen kárért, amit az ebben a leírásban közölt
információk felhasználása okozott. Azaz:

A SZERZÕ NEM VÁLLAL FELELÕSSÉGET SEMMILYEN KÁRÉRT, AMELYET A JELEN
LEÍRÁSBAN KÖZÖLT INFORMÁCIÓKRA ALAPOZOTT TEVÉKENYSÉG OKOZOTT. 
     _________________________________________________________________

1.4. Magyar fordítás

A magyar fordítást [21]Daczi László készítette (2002.05.30). Bármilyen
fordítással kapcsolatos észrevételt a [22]linuxhowto@sch.bme.hu címre
küldjetek. A lektorálást [23]Varga Zsolt végezte el (2002.06.27). A fordítás
javítva 2002.10.29.-én. A dokumentum legfrissebb változata megtalálható a
[24]Magyar Linux Dokumentációs Projekt honlapján.
     _________________________________________________________________

2. Elõkészületek az XFS támogatás telepítéséhez

2.1. A Linux 2.4.x-XFS forráskód letöltése

Az SGI Open Source Development oldalai jelenleg az egyetlen olyan hely, ahol
elérhetõ az XFS támogatás Linux alatt használható forráskódja. Innen CVS-en
keresztül töltheted le az anyagokat

   Megjegyzés Megjegyzés


   jelenleg két különbözõ változat érhetõ el:

     * linux-2.5-xfs: fejlesztõi változat
     * linux-2.4-xfs: stabil, hibamentes változat

   Az én tapasztalataim a 2.4 verzión alapulnak, de úgy gondolom, a
   fejlesztõi változatban is minden ugyanúgy mûködik. Mindkét
   változatot szinkronizálják a saját rendszermag-ágával, legalábbis
   annak fõ változataival.

   A kernel forrás letöltéséhez szükséges lépések a következõk:

   A. A Linux kernel forrása általában az /usr/src könyvtárban van, tehát
   elõször lépj be ebbe a könyvtárba (vagy ahová a kernel forrást
   telepítetted - a ford.)

     $ cd /usr/src

   B. Állítsd be a CVSROOT környezeti változót, hogy az a megfelelõ CVS
   kiszolgálóra mutasson

     * ha sh, bash, ksh, stb-t használsz...:

       $ export CVSROOT=':pserver:cvs@oss.sgi.com:/cvs'


     * Csh vagy tcsh használata esetén:

       $ setenv CVSROOT  :pserver:cvs@oss.sgi.com:/cvs


   Ha gyakran szeretnéd frissíteni a kernelt, érdemes ezt beletenni a
   login scriptbe.

   C. Jelentkezz be a CVS kiszolgálóra.

     $ cvs login  (a jelszó: "cvs")

   Ezt csak EGYSZER kell megtenned, nem minden alkalommal, amikor ezt a
   CVS-t használod.

   D. Töltsd le a linux-2.4-xfs forráskódot. Az elsõ alkalommal ez
   valahogy így néz ki:

     $ cvs -z3 co linux-2.4-xfs

   Legközelebb csak le kell ellenõrizni a forrást, valahogy így...

     $ cvs -z3 update linux-2.4-xfs

   ...majd frissíteni a nálad lévõ forráskódot a CVS kiszolgálón lévõ
   legfrissebb változatra.
     _________________________________________________________________

2.2. XFS támogatás: kernelbe fordítva vagy modulként betöltve?

Az XFS támogatást modulként is lehetséges kernelbe fordítani, ami aztán RAM
diszk és néhány lilo konfigurációs beállítás segítségével mûködik is (nekem
legalábbis így mondták). Én nem próbáltam ezt ki egyelõre, tehát nem tudom
leírni ennek a menetét, ezért idézek Russel Cattelan fejlesztõi
levelezõlistára beküldött levelébõl:



   Valójában nem nehéz az xfs támogatást modulként futtatni. A
   cmd/xfs/misc könyvtárban van egy módosított mkinitrd, amely mindig
   elõállít egy RAM diszket az xfs és xfs_support számára.

   Elég egyszer hozzáadni az initrd betöltésére vonatkozó bejegyzést a
   lilo.conf állományban ÉS:

      append = "ramdisk_size=25000"

   Az alapértelmezett méret 4096, ami közel sem elég az xfs támogatáshoz.

   Részlet a hordozható gépem beállításainak listájából:

      punch[12:57am]-=>mount
      /dev/ide/host0/bus0/target0/lun0/part8 on / type xfs (rw,noatime)
      none on /proc type proc (rw)
      /dev/ide/host0/bus0/target0/lun0/part6 on /boot type ext2 (rw,noatime)
      none on /dev/pts type devpts (rw,mode=0620)
      /dev/ide/host0/bus0/target0/lun0/part1 on /mnt/windows type vfat (rw,nosu
id,nodev,umask=0)
      /dev/ide/host0/bus0/target0/lun0/part9 on /blam type xfs (rw)

      punch[12:57am]-=>lsmod
      Module                  Size Used by
      autofs                 13180   1 (autoclean)
      usb-uhci               24918   0 (unused)
      usbcore                35339   0 [usb-uhci]
      3c59x                  25149   1 (autoclean)
      maestro                29757   0 (unused)
      soundcore               6085   2 [maestro]
      vfat                   13075   1 (autoclean)
      fat                    37733   0 (autoclean) [vfat]
      xfs                   447888   2
      xfs_support            13954   0 [xfs]
      pagebuf                39935   2 [xfs]

      image=/boot/vmlinuz-2.4.0-XFS-test13-pre4
      label=t13p4
      root=/dev/hda8
      initrd=/boot/initrd-2.4.0-XFS-test13p4.img
      append="ramdisk_size=25000"
      read-only



   -- Russell Cattelan

   Ez alapján azt gondolom nem túl nehéz a támogatást modulként a
   kernelbe fordítani, ez az, amit én is tenni fogok. Megpróbálom majd
   így használni késõbb, és további részletekkel szolgálok ennek
   megvalósításáról. Ha valakinek van ideje leírni ennek menetét mielõtt
   én megtenném ezt, kérem, küldje el e-mailben, én majd beleteszem a
   leírásba, a szerzõt megilletõ jutalékkal együtt :-))
     _________________________________________________________________

3. Kernel beállítás és telepítés

3.1. A kernel beállítása az XFS támogatáshoz

   Megjegyzés Megjegyzés


   Ha még soha nem állítottál be és fordítottál új linux kernelt,
   ajánlott elolvasni a Linux Kernel HOGYANt, mielõtt ezeket a lépéseket
   végrehajtod. A Linux Kernel HOGYANt megtalálod a [25]Linux
   Documentation Project (LDP) oldalon vagy valamelyik tükrözésén.

   Miután letöltötted a CVS könyvtárfából az aktuális kernel forrását,
   annak a /usr/src/linux-2.4-xfs(-beta)/linux könyvtárban kell lennie.
   Szóval lépj be ebbe a könyvtárba mielõtt kiadnád a make config
   (méginkább a make menuconfig - a ford.) parancsot a beállítások
   elvégzéséhez. Az XFS támogatáshoz engedélyezned kell a a "Prompt for
   development and/or incomplete code/drivers" beállítást a "Code
   maturity level options" fejezetben majd a "Page Buffer support" és
   "SGI XFS filesystem support" menüpontokkal kell ezt megtenned
   (mindkettõ a "File systems" fejezetben található). Lehetõséged van
   még kiválasztani az "Enable XFS Debug mode" és "Enable XFS Vnode
   Tracing" beállításokat az "SGI XFS filesystem support" fejezet alatt.
   Ezek lassíthatják az XFS fájlrendszered használatát, de hasznosak
   lehetnek egy összeomlás esetének kivizsgálásában, ha ilyen
   elõfordulna.
     _________________________________________________________________

3.2. A kernel és a modulok fordítása

Minden kernel fordításkor ki kell adni az alábbi parancsokat az új kernel
(és modulok - a ford.) létrehozása érdekében:

     $ make dep
     $ make bzImage
     $ make modules
     _________________________________________________________________

3.3. Az új kernel és modulok telepítése

Ezt minden kernel telepítéskor újra meg kell csinálni:

     $ make modules_install
     $ cp arch/i386/boot/bzImage /boot/vmlinuz-2.4.0-XFS
     _________________________________________________________________

3.4. Egy új bejegyzés hozzáadása a lilo beállításokhoz, a beállítások
érvényesítése

     $ vi /etc/lilo.conf

   Hozz létre egy új kernelindító bejegyzést a lilo.conf állományban
   ehhez hasonlóan:


     image=/boot/vmlinuz-2.4.0-XFS label=xfs  read-only  root=/dev/hda2

   A "root=" szöveg utáni részt másold át egy szintén linuxot indító
   bejegyzésbõl, a lilo.conf állományból. Ne felejtsd el elindítani a
   lilo-t a lilo.conf fájl szerkesztése után, hogy a módosítások érvénybe
   lépjenek (a parancssorba gépeld be "lilõ majd üss egy "enter"-t - a
   ford.)
     _________________________________________________________________

3.5. Az XFS segédprogramok fordítása és telepítése

Az XFS támogatással számos eszközt is kapsz, amikkel felépítheted és
karbantarthatod a fájlrendszert. Ezek a
/usr/src/linux-2.4-xfs(-beta)/cmd/xfsprogs könyvtárban vannak.

   Megjegyzés Megjegyzés


   Ezek az eszközök a /usr/lib/libuuid.a osztott programozói könyvtárra
   épülnek. Ha a könyvtárat még nem telepítetted, akkor az XFS eszközök
   lefordítása elõtt feltétlenül tedd ezt meg. Az ezt tartalmazó rpm
   csomagot megtalálod a [26]Rpmfind.net címen, ha rákeresel a
   "/usr/lib/libuuid.a." szövegre, a Debian csomag neve pedig uuid-dev.
   Más disztribúciókban ez a programozói könyvtár ezektõl eltérõ
   csomagban is lehet. Egy jó módszer a megfelelõ csomag megkeresésére,
   ha a [27]Google Linux keresõmotort használod.

   Lépj be ebbe a könyvtárba:

     $ cd ../cmd/xfsprogs

   Fordítsd le, és telepítsd az XFS eszközöket:

     $ make install
     _________________________________________________________________

3.6. Az új kernel indítása

     $ reboot

   Megjegyzés Megjegyzés


   Ha nem állítod be az alapértelmezett kernelnek az XFS támogatással
   fordított kernelt, akkor bootoláskor be kell gépelned az "xfs"
   szöveget, majd leütnöd egy enter-t, amikor megjelenik a "LILO Boot:"
   szöveg a képernyõn.
     _________________________________________________________________

4. A fájlrendszer lecserélése

Az eljárás befejezõ része talán a legtrükkösebb, és ez vezethet a
legkönnyebben adatvesztéshez. Ajánlott egy biztonsági másolatot készítése a
teljes rendszerrõl (vagy legalább az összes fontos adatról), mielõtt
megkísérled azt az XFS fájlrendszerre másolni. Még példát írni is nehéz
errõl, mivel több száz lehetséges módszer létezik. Megadom az alapvetõ
parancsokat, amikkel általánosságban új fájlrendszert hozhatsz létre,
valamint átadom a saját fájlrendszerem átmásolásából származó
tapasztalatokat.
     _________________________________________________________________

4.1. A gyökérkönyvtár átmásolása

Az XFS rendszernek a gyökérkönyvtár átmásolása talán a legtrükkösebb része
az eljárásnak, mivel ezen van a rendszer és nem tudod leválasztani (értsd:
umount - a ford.) mialatt a linux fut. Ha van olyan tartalék fájlrendszered,
amit fel tudsz csatlakoztatni (értsd: mount - a ford.), és elfér rajta a
gyökérkönyvtár, akkor csinálhatsz valami ehhez hasonlót (nekem a /dev/hda4 a
tartalék, és a /dev/hda2 a root partíció):

     $ mkfs -t ext2 /dev/hda4
     $ mkdir /mnt/temp
     $ mount -t ext2 /dev/hda4 /mnt/temp
     $ cd /
     $ tar lcf - .|(cd /mnt/temp; tar xpvf - )

   Én a "tar"-ral másoltam át a fájlokat, esetleg használhatod a "cp
   -dpR" parancsot is, de ha a "tar"-t használod -- mint én a példában
   tettem az "-l" kapcsolóval -- akkor csak az ezen a partíción lévõ
   fájlok kerülnek átmásolásra. Pl.: ha van egy másik partíciód, amit a
   /usr pontra csatlakoztatsz, akkor az azon lévõ fájlokat nem másolja
   át (pedig a gyökérkönyvtárból kiindulva ugyebár a /usr könyvtárba is
   eljuthatunk... - a ford.).

   (Figyelem!!! A szöveg további részében a "/dev/hda2" és a "/dev/hda4"
   partíciók nem biztos, hogy megfelelnek a Te partícióid hivatkozásainak
   - a ford.) Következõ lépésként cseréld ki az /etc/fstab és
   /etc/lilo.conf állományokban a /dev/hda2 bejegyzéseket /dev/hda4 -re,
   majd futtasd a "lilõ-t és indítsd újra a rendszert.

   A rendszer újraindítása után a /dev/hda4 partíció csatlakozik a
   gyökérkönyvtár pontjára, az eredeti gyökérkönyvtárat pedig nem
   csatlakoztatja a rendszer. Most egy új XFS fájlrendszert hozhatsz
   létre a /dev/hda2 helyén.

     $ mkfs -t xfs /dev/hda2

   Csatlakoztasd az új XFS fájlrendszert:

     $ mount -t xfs /dev/hda2 /mnt/temp

   És másold vissza a gyökérkönyvtárat az eredeti helyére:

     $ cd /
     $ tar lcf - .|(cd /mnt/temp; tar xpvf -)

   Cseréld ki a /etc/fstab és /etc/lilo.conf állományokban a /dev/hda4
   hivatkozásokat és futtasd a "lilõ-t. A fájlrendszer típusát is
   módosítanod kell a /dev/fstab állományban. Ennek valahogy így kell
   kinéznie:

     /dev/hda2               /                       xfs    defaults 1 1

   Megjegyzés Megjegyzés


   Néhány linux disztribúcióban az fstab állományban nem csak
   alapértelmezett beállítások szerepelnek. Például a Debian
   rendszerekben használatos a "defaults,errors=remount-ro." A
   csatlakozás (mount /a ford.) beállításai különbözõek minden
   fájlrendszerre nézve, kivéve a "default" kulcsszót. Ha nem ismered a
   specifikus XFS beállításokat, elégedj meg az alapértelmezettel. A
   Debianban például nem használható az XFS hibakezelési beállítása, és a
   fájlrendszer nem lesz felcsatlakoztatva.

   Ráadásul a fájlrendszer-címkék egyre népszerûbbek, ezért az fstab
   állományban ilyen bejegyzéseket is láthatsz, mint például ez:

      LABEL=/                 /                       ext2    defaults        1
 1

   A legegyszerûbb módja a fenti probléma megoldásának az, ha kicseréled
   a címkét a valódi eszköz állománynevére (például, ha a "/dev/hda1"-re
   címkével hivatkozol / cseréld a "LABEL=/" bejegyzést "/dev/hda1"-re).

   Most indítsd újra a rendszered az új XFS partíción lévõ
   gyökérkönyvtáraddal.

   Természetesen számos egyéb lehetõséged van a gyökérkönyvtár
   átmásolására. Ha úgy gondolod, hogy tudsz egy jobbat, feltétlenül
   szeretnék hallani róla és berakni ebbe a leírásba, ha egyszerûbbnek
   néz ki a fent leírt ötletnél. Nekem nincs másik felcsatlakoztatható
   partícióm, viszont van CD íróm, tehát felírtam a gyökérkönyvtáram
   CD-re, felcsatlakoztattam, mint gyökérkönyvtárat, miközben készítettem
   egy új XFS partíciót. Minden esetben ugyanazokat az alapvetõ
   parancsokat kell használni egy új fájlrendszer készítésére és
   csatlakoztatására.
     _________________________________________________________________

4.2. Utolsó simítások

Az utolsó lépés a partíciók kicserélése. Ez lényegében ugyanaz, mint amit a
gyökérkönyvtár átmásolásakor csináltam. (Normális rendszerben van egy
partíció a / könyvtárnak, és egy-egy a boot, usr, tmp, root, stb.
könyvtáraknak - a ford.) Azt ajánlom, ezt egyfelhasználós üzemmódban hajtsd
végre, így a gyökérkönyvtáron kívül bármit lecsatlakoztathatsz, és az egész
csereberét milliónyi újraindítás nélkül elvégezheted. Egyfelhasználós módba
úgy kapcsolhatod a rendszert, ha kiadsz egy futási szintet átállító
parancsot, például így:

     $ telinit 1

   vagy újraindításkor a Lilo promptnál kérd ezt:

     LILO Boot: xfs single

   Ez elindítja a rendszert, és belépsz egy root parancssorba minden
   külsõ kapcsolat és virtuális terminál nélkül, így nem fordulhat elõ,
   hogy valaki, vagy valamilyen program használjon egy fájlrendszert (ez
   azt eredményezné, hogy az foglalt lenne és nem tudnád leválasztani).
   Most felcsatlakoztathatod a tartalék fájlrendszered úgy, ahogy
   elõzõleg már leírtuk, és átmásolhatod rá a következõ könyvtárat
   (elõször talán töröld le róla a gyökérkönyvtárból felmásolt anyagot).
   Válaszd le a régi fájlrendszert, készíts rajta egy új xfs
   fájlrendszert, majd csatlakoztasd fel, és másold rá vissza a régi
   tartalmát stb... Mondjuk ha a /dev/hda3 partíciót a /usr pontra
   csatlakoztatod fel, akkor a mûvelet valahogy így néz ki:

     $ mount -t ext2 /dev/hda4 /mnt/temp
     $ cd /usr
     $ tar lcf - .|(cd /mnt/temp; tar xpvf - )
         $ cd /mnt/temp
     $ umount /usr
     $ mkfs -t xfs /dev/hda3
     $ mount -t xfs /dev/hda3 /usr
     $ tar lcf - .|(cd /usr; tar xpvf - )

   Ne felejtsd el kicserélni a /usr könyvtár fájlrendszerének típusát az
   /etc/fstab állományban xfs-re.

   Ez minden amit tenned kellett. A többi átmásolandó fájlrendszer
   esetében is ugyanígy kell eljárni. Ezután ha teljes többfelhasználós
   módban újraindítod a rendszert, megkapod a saját XFS fájlrendszeren
   futó szteroiddal fûtött Linuxodat!

References

   1. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN30
   2. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN32
   3. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN35
   4. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN43
   5. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN51
   6. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN58
   7. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN60
   8. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN96
   9. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN113
  10. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN115
  11. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN122
  12. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN127
  13. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN132
  14. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN140
  15. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN154
  16. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN161
  17. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN164
  18. file://localhost/home/dacas/temp/Linux+XFS-HOWTO-hu.html#AEN192
  19. mailto:ringram@gargoylecc.com
  20. http://www.gargoylecc.com/Linux+XFS-HOWTO/t1.html
  21. mailto:dacas@freemail.hu_NO_SPAM
  22. mailto:linuxhowto@sch.bme.hu_NO_SPAM
  23. mailto:tech.translation@axelero.hu_NO_SPAM
  24. http://tldp.fsf.hu/index.html
  25. http://www.linuxdoc.org/HOWTO/Kernel-HOWTO.html
  26. http://www.rpmfind.net/
  27. http://www.google.com/linux